Újhelyi János Ábel cikke a Varsóért hősi halált halt lengyelekről a tudományos-ismeretterjesztő cikkek írását ösztönző Visztula pályázatunk 2024-es körében nyert ösztöndíj támogatást és a lehetőséget, hogy írása megjelenjen az Alapítvány weboldalán.
Aros Lilla Kitti cikkében a lengyel kultúra elemeinek megjelenését tanulmányozza a zeneoktatás területén, a felső tagozatos és a 9-10. évfolyam számára megalkotott ének-zene kerettantervek, valamint az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának klasszikus- és népzenével foglalkozó részeinek áttekintése segítségével. Írása a tudományos-ismeretterjesztő cikkek írását ösztönző Visztula pályázatunk 2024-es körében nyert támogatás.
Janusz Korczak lengyel orvos, gyógypedagógus, íróról és munkásságáról is született cikk a tudományos-ismeretterjesztő cikkek írását ösztönző Visztula pályázatunk 2024-es körében. Kámán Júlia írásával az ösztöndíj támogatás mellett a lehetőséget is elnyerte, hogy cikke az Alapítvány weboldalán megjelenjen.
A népi motívumok gazdag tárházát jelentik a magyar és lengyel népművészetnek, és mindkét kultúra mélyen gyökerezik a paraszti életmódban. Ezek a motívumok nem csupán díszítőelemek, hanem szimbólumok, amelyek egy-egy közösség identitását, történelmét és világképét is tükrözik. Ezeket járja körül Blazatics Tamásné, aki cikkét a Visztula pályázat 2024-ben kapott ösztöndíj támogatást és a lehetőséget, hogy írása megjelenjen az Alapítvány weboldalán.
Írásában Medvigy Édua Kata Kataryzna Kozyra lengyel képzőművész 1993-as Állatok piramisa című, a Varsói Képzőművészeti Egyetemre készített diplomamunkájának keletkezését, a körülötte felmerülő morális és etikai dilemmákat vizsgálja. Törekszikfelvonultatni annak kortárs értelmezési módjait és lehetőségeit, kontextualizálni annak a mai társadalmi diskurzusban lehetséges betöltendő helyét. A cikkel a tudományos-ismeretterjesztő cikkek írását ösztönző Visztula pályázaton nyert ösztöndíj támogatást 2024-ben.
Kutatásában Deák Benjámin Zsolt a magyar és lengyel nép közös uralkodóinak megítélését vizsgálta mindkét nemzet szemszögéből. Három uralkodó életével és uralkodásával foglalkozott és mind a hármat sorban be is mutatja cikkében, mellyel a 2024-es Visztula pályázatunk nyert ösztöndíjas támogatást és lehetőséget arra, hogy írása megjelenjen az Alapítvány weboldalán.
Budapest mindennapi látképévé vált a piros trolibusz, amely mára túlnyomórészt Solaris járművekből áll, amelyeket Lengyelországban gyártanak. Ezekről írt cikket a Visztula 2024-es pályázati körére Szőke Andor, aki írásával ösztöndíj támogatást nyert, valamint a lehetőséget, hogy cikke megjelenjen az Alapítvány weboldalán.
Takács Zoltán Balázs írásában "a Szepesség, így különösképp a Łapsze Niżne (Alsólápos) környéki települések kulturális sokszínűségét tárgyalja, így bemutatja a szepességi lengyel népviselet történetét és sajátosságait. A férfiak és nők hagyományos ruházata, mint a hímzett guba vagy a díszes szoknyák, egyedülálló kulturális jelentőséggel bír. A kommunista uralom idején a népviselet háttérbe szorult, de a rendszerváltás után újraéledt az érdeklődés iránta. A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok fontos szerepet játszottak a hagyományok megőrzésében. Napjainkban a népviselet nemcsak mint kulturális örökség, hanem modern divatban újraértelmezett formában is jelen van. A globalizáció kihívásai ellenére a szepességi népviselet a helyi identitás megőrzésének egyik fontos eleme. A turizmus és a kulturális események szintén hozzájárulnak a népviselet népszerűsítéséhez, míg az újraéledt érdeklődés és a kézműves hagyományok támogatása segíti annak fennmaradását." A cikkel a szerző a Visztula pályázatunk 2024-es kiírásában nyert ösztöndíjtámogatást és megjelenési lehetőséget az Alapítvány weboldalán.
Gergely Kristóf dolgozata "egy élménybeszámolóval egybekötött tudományos-ismeretterjesztő cikk. A királyi város magyar vonatkozásain túl érinti a lengyel-magyar barátságot, összességében, és Krakkó tekintetében is. A dolgozat célja a krakkói magyar kapcsolatok megismerése a lengyel-magyar barátság érintése által, és kedvcsináló egy krakkói utazáshoz. A tárgyi rész leginkább a középkort, és kora-újkort tárja elénk, mely királyaink révén nagyban hatott a két nép közös kapcsolatára." A cikkel a szerző a Visztula pályázatunk 2024-es kiírásában nyert ösztöndíjtámogatást és megjelenési lehetőséget az Alapítvány weboldalán.