Cikkek

Az európai bölény az európai és a lengyel kultúra és természetvédelem közös szimbóluma. A dolgozatban megismerhetjük az emberek és a bölények kapcsolatát az őskortól napjainkig és azt a folyamatot, amely a kihalásukhoz vezetett. Az európai bölény vadonból történő kipusztulása után Lengyelországban történtek törekvések a faj megmentésére, amely az egész világ számára példamutató természetvédelmi sikertörténet. A projekt kezdeti nehézségei után a populáció növekedésnek indul és megalakul a bölényrezervátum, amely mára UNESCO világörökség része. A 2023-as Visztula pályázatunkon nyertes cikk szerzője Tóth István Imre.

Számos olyan személyt ismerünk a magyar történelemben, akik a nehéz körülmények, háború, vagy éppen biztos halál elől menekülve Lengyelországban találtak új, biztonságos otthonra. Hogy csak a legismertebbeket említsük közülük, az Árpád-házi hercegek, András, Béla és Levente a 11. század közepén Orseolo Péterrel szemben kerestek oltalmat lengyel földön. A koraújkorban Balassi Bálint is bujdosott a Lengyel Királyságban, II. Rákóczi Ferenc pedig a bécsújhelyi börtön elől egészen Krakkóig, majd Varsóig menekült. Rajtuk kívül azonban Lengyelország olyan személyek számára is mentsvár volt, akik bár nem közismertek, életük és menekülésük története mégis figyelemreméltó. Ilyen személy kiskereki Kereky János is, egy Bihar-vármegyéből származó köznemes, aki a 16. század végén kivételes karriert futott be a Magyar Királyság észak-keleti szegletében. Bámulatos felemelkedését, fordulatos életútját megdöbbentő bukás követte. Életének számos aspektusa jól megmutatja, hogy miként boldogulhatott és építkezhetett egy ambiciózus köznemes a török hódoltság korában a Magyar és Lengyel Királyság határán. A 2023-as Visztula pályázatunkon nyertes cikk szerzője Székelyné Kovács Dóra.

Árpád-házi Szent Erzsébet a római katolikus egyház egyik legismertebb és legkedveltebb, széles körben tisztelt magyar szentje. Számos templomot és kápolnát neveztek el róla, freskókon, szárnyasoltárokon, kőbe vagy fába faragva köszön vissza az arca szerte a világon. A Szent Erzsébet-kultusz effajta megnyilvánulásairól számos tanulmány látott már napvilágot. Többen is írtak az Olaszországban, Németországban vagy Magyarországon fellelhető Szent Erzsébet templomokról, festményekről, szobrokról. Mindezidáig azonban viszonylag kevés figyelem irányult – főleg a hazai szakirodalomban – a szentnek a lengyelországi Wrocławban évszázadok óta meglévő és igen jelentős kultuszára. A szerző jelen munkájában ennek a hiánynak a pótlására törekszik a témában folytatott eddig kutatási eredményei közreadásával. Első körben felvázolja a Szent Erzsébet-kultusz kezdeteit Wrocławban és annak lehetséges okait, majd bemutatja középkori virágzásának nyomait. Ezután áttekinti az újkori megjelenési formáit, végül pedig a jelenkori helyzetét foglalja össze néhány mondatban. A tanulmányhoz szükséges információk egy részét helyszíni kutatással maga gyűjtötte össze a wrocławi múzeumok és templomok felkeresése, illetve fényképezése során. A 2023-as Visztula pályázatunkon nyertes cikk szerzője Újhelyi János Ábel.

Számos szentéletű személy életében megfigyelhetők a tökéletesség cselekedetei. Közös lengyel-magyar történelmünkben az egyik ilyen kiemelkedő személy Árpád-házi Szent Kinga, aki bár királylányként jelentős vagyonnal rendelkezett, inkább szétosztotta azt a szegények között, és felajánlotta azt az Egyház javára. Így alapította meg a szandeci klarissza kolostort is, ami a mai napig működik. A cikk Szent Kinga életét tanulmányozza, pontosabban azt, hogy miként valósul meg a szegénység és a tisztaság az ő cselekedeteiben. A 2023-as Visztula pályázatunkon nyertes cikk szerzője Takács Zoltán Balázs.

Az 1960-as évek elején vonta magára a sajtó figyelmét egy fiatal lengyel kutató, aki József Attiláról írta doktori disszertációját Magyarországon, magyarul. Jan Sobolewski a második világháború elől menekült hazánkba. Budapesten szerzett diplomát, Szegeden doktorált, a varsói egyetem magyar tanszékén dolgozott. Itteni tevékenysége viszonylag pontosan dokumentálható, de azt megelőző és későbbi sorsa egyelőre homályos. Ám a bejárható életútszakasznak is vannak különös részletei. A 2023-as Visztula pályázatunkon nyertes tudományos-ismeretterjesztő cikk szerzője Deme Laura Anna.

A cikk Lengyelország természeti és kulturális szépségeinek bemutatására helyezi a fókuszt. A legszínesebb lengyel falu, Zalipie bemutatásaval indítja el az olvasókat ezen a képzeletbeli „túrán”, amely színes, festett virágos kis házikói révén vált ismertté. Ezután a wieliczkai sóbánya és a Görbe erdő bemutatása következik, utolsó állomásként pedig a Kolorowe Jeziorka (Színes tavak) bemutatásával zárja a képzeletbeli kirándulást. A 2023-as Visztula pályázatunkon nyertes tudományos-ismeretterjesztő cikk szerzője Aros Lilla Kitti.

2022-es Visztula pályázatunk egyik nyertes tudományos-ismeretterjesztő cikkét olvashatja most el, melyet Sütő Botond írt.

Az 1846-ban Krakkóban kitört felkelés, illetve az ezzel párhuzamosan Galíciában lezajló véres események több szempontból is tragikus fejezetét jelentik a 19. században folyó lengyel szabadságküzdelmeknek. A galíciai parasztságnak a felkelés vezető rétegét alkotó helyi nemességgel való szembefordulása meggátolta azt, hogy a Krakkóban zajló események komolyabb hatást fejtsenek ki, és hogy átterjedjenek az osztrák uralom alatt álló Galícia területére is. Ugyanakkor mindez jelentős hatást gyakorolt a korszak európai gondolkodóira, és alapvetően befolyásolta a magyarországi reformértelmiség gondolkodásmódját is a fennálló feudális berendezkedés, így a jobbágykérdés kapcsán. Selmeczi Péter írása.

Lengyel karácsonyi dalok szövegének elemzése változatos statisztikai módszertanok segítségével. A cikket Iványi Domokos Xavér írta és küldte be a tudományos és ismeretterjesztő cikkek írását ösztönző Visztula 2022-es pályázatára.