2022-es Visztula pályázatunk egyik nyertes tudományos-ismeretterjesztő cikkét olvashatja most el, melyet Sütő Botond írt.
Az 1846-ban Krakkóban kitört felkelés, illetve az ezzel párhuzamosan Galíciában lezajló véres események több szempontból is tragikus fejezetét jelentik a 19. században folyó lengyel szabadságküzdelmeknek. A galíciai parasztságnak a felkelés vezető rétegét alkotó helyi nemességgel való szembefordulása meggátolta azt, hogy a Krakkóban zajló események komolyabb hatást fejtsenek ki, és hogy átterjedjenek az osztrák uralom alatt álló Galícia területére is. Ugyanakkor mindez jelentős hatást gyakorolt a korszak európai gondolkodóira, és alapvetően befolyásolta a magyarországi reformértelmiség gondolkodásmódját is a fennálló feudális berendezkedés, így a jobbágykérdés kapcsán. Selmeczi Péter írása.
Lengyel karácsonyi dalok szövegének elemzése változatos statisztikai módszertanok segítségével. A cikket Iványi Domokos Xavér írta és küldte be a tudományos és ismeretterjesztő cikkek írását ösztönző Visztula 2022-es pályázatára.
Manapság szinte teljes mértékben konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a huszárok, vagy a huszaárok elődeinek mondható könnyűlovas katonák már a magyarországi megjelenésükkel egy időben részét képezték a katonai konfliktusoknak Lengyelországban. Az is egyértelmű azonban, hogy a lengyel huszárok történetében bekövetkező legfontosabb változások Báthory István erdélyi fejedelemhez, annak lengyel királyi címéhez köthetőek.
A Visztula 2022-es pályázatának nyertes cikkeiből ezúttal Aros Lilla Kitti cikkét ajánljuk figyelmébe, melyből érdekességeket tudhatunk meg Stanisław Moniuszko életéről, munkásságáról.
Írta: Sütő Botond / A cikk a VISZTULA pályázat 2021-ben díjazott pályaműve.
Írta: Ferencz Attila Norbert / A cikk a VISZTULA pályázat 2021-ben díjazott pályaműve.
Írta: Aros Lilla Kitti / A cikk a VISZTULA pályázat 2021-ben díjazott pályaműve.
Írta: Csapodi Márton | A cikk a VISZTULA pályázat 2020-ban díjazott pályaműve.