A lengyel kultúra elemeinek megjelenési formái a zeneoktatás területén

Aros Lilla Kitti cikkében a lengyel kultúra elemeinek megjelenését tanulmányozza a zeneoktatás területén, a felső tagozatos és a 9-10. évfolyam számára megalkotott ének-zene kerettantervek, valamint az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának klasszikus- és népzenével foglalkozó részeinek áttekintése segítségével. Írása a tudományos-ismeretterjesztő cikkek írását ösztönző Visztula pályázatunk 2024-es körében nyert támogatás.

A lengyel kultúra elemeinek megjelenési formái a zeneoktatás területén

„A kultúra minden alkotótevékenység összegző ereje: az emberi értelem társadalmi hasznosítása.”

/Gabriel García Márquez /

Bevezetés

A cikkben a lengyel kultúra elemeinek megjelenését tanulmányozom a zeneoktatás területén, a felső tagozatos és a 9-10. évfolyam számára megalkotott ének-zene kerettantervek, valamint az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának klasszikus- és népzenével foglalkozó részeinek áttekintése segítségével. Eddigi kutatásaim során szerzett ismereteim arra ösztönöztek, hogy megvizsgáljam, hazánkban hogyan lehetne a lengyel kultúrát népszerűsíteni, jobban megismertetni a tanulókkal.

Zenepedagógusként, népikultúra-tanárként kiemelten fontosnak tartom más kultúrák megismerését, mivel ezáltal sokkal könnyebben tudunk egy olyan globális szemléletmódot kialakítani, mely segítségünkre lehet a személyiségfejlesztés során is a tanulási, oktatási folyamatban. Az ismeretek megszerzése természetesen nem szorítható az intézményesített keretek közé, hiszen ezen kívüli körben, saját indíttatásból is megismerkedhetünk a minket körülvevő etnikumok kultúrájával. A cikk megírásakor tehát kettős cél vezérelt: az első a címben említett tartalom bemutatása, a második pedig az, hogy azoknak az olvasóknak is érdekes információkat adhassak át, akik a lengyel kultúra iránti érdeklődésük miatt olvassák el ezt a néhány oldalt.

Zuzanna Koziej

Mielőtt a lengyel kultúra zeneoktatásban fellelhető elemeinek bemutatására rátérnék, szeretném felhívni a figyelmet egy fiatal, kortárs lengyel zeneszerző, Zuzanna Koziej munkásságára. A fiatal művész zenei tanulmányait Varsóban és Torinóban végezte, tanára volt többek között Ēriks Ešenvalds is. Első albuma, amely a Music of Trust címet viseli, 2023 első negyedévében jelent meg. Zuzanna ma már nemzetközileg elismert zeneszerző, zenei világa nagyon izgalmas. Művei között egyaránt találhatunk többek között kórusműveket, zenekari műveket, melyekből az alábbiak meghallgatását mindenképpen ajánlani szeretném a kedves olvasóknak:

- Mass of Trust: Agnus Dei

- Mass of Trust: Credo

- Mass of Trust: Exaudi, Deus

- Serial waltz

- The Wild Swans

- Phobos és Deimos

- Arion

- A Jewish Suite.

A felső tagozatos és 9-10. évfolyam számára megalkotott ének-zene kerettantervek áttekintése, a lengyel kultúra elemeinek fellelhetősége

A fejezet megírásához a jelenleg hatályos 5-8. osztályos , illetve a gimnáziumok 9-10. osztálya számára készített ének-zene kerettanterveket tanulmányoztam. A választásom azért esett erre a korosztályra, mert úgy vélem, hogy érzelmileg ők lehetnek eléggé érettek a tárgyalt alkotók műveinek befogadásához.

Az 5-6. osztályos kerettantervet áttekintve azt tapasztaltam, hogy az éves alapóraszám (68 és 34 óra) felét az énekes anyag megtanítására szánják, az óraszám közel egyötöde a zenehallgatási anyag feldolgozására, ritmikai fejlesztésre 8 és 6 óra, hallásfejlesztésre 6 és 3 óra, a zenei írás és olvasás gyakorlására szintén 6 és 3 óra jut évfolyamonként. A kerettanterv megalkotója a zenehallgatás céljával kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: „A zenehallgatás célja a művek megismerésén túl a zenei kifejezőeszközök mélyrehatóbb elemzése és a zeneművek tágabb történelmi és társadalmi kontextusban való értelmezése. Az értelmezés része a zene keltette gondolatok, érzések, vélemények szóbeli kifejezése is, melyek az érzelmi nevelést segítik.”

A 7-8. osztályban az éves óraszám összesen 68 óra. Az éves órakeret felosztása valamelyest eltér az 5-6. osztályos kerettantervtől, hiszen az énekes anyag elsajátítására két évfolyamon 28 órát javasolnak, zenehallgatásra 24 órát, ritmikai készségfejlesztésre és hallásfejlesztésre 6-6 órát, zenei írás-olvasás gyakorlására pedig összesen 4 órát. 9-10. évfolyamon az éves óraszám szintén összesen 68 óra, az énekes anyag elsajátítására 20 óra, a zenehallgatási anyag feldolgozására 36 óra, komplex készségfejlesztésre pedig 12 óra a javasolt óraszám. A 9-10. évfolyam számára megalkotott ének-zene kerettantervből két gondolatot emeltem ki. „A kilencedik és tizedik évfolyamokon a zenei nevelés célja a nemzeti és az európai azonosságtudat erősítése, a hagyományos és a mai kulturális értékek megismertetése, a tudás gazdagítása a zeneművészet eszközeivel.”… „A 10. évfolyamon a korábban hallgatott zeneművek történelmi szemléletmóddal összegződnek, és a tanulók megismerkednek a hallgatott zenék kulturális környezetével is.” Ezeket a kerettanterveket áttekintve látható, hogy az ének-zene órákon fontos szerepet kap az éneklési készségfejlesztés mellett a zenehallgatás, mely segítséget nyújt a különböző, minket körülvevő kultúrák megismerésében is. Véleményem szerint a zenehallgatási anyagban még sincs kellő számú dallam vagy megtanítandó ismeretanyag, amely lehetőséget adhat arra, hogy a fiatalok globálisabb képet kaphassanak a körülöttünk élő nemzetiségek kultúrájáról. Ez nyilván azért is okoz nehézséget, mert a heti óraszám nagyon kevés, ezt mindenképpen emelni kellene ahhoz, hogy a tananyagot mélyebben meg lehessen ismertetni a gyerekekkel. A dallamok között a felső tagozatos kerettantervben a „Műzenei szemelvények, más népek dalai” fejezetekben amerikai (1), cseh (1), tatár (1), francia (1), szlovák (2), ír (1), orosz (2), lengyel (1) népdalok találhatóak. A műzenei szemelvényeknél a lengyel zeneszerzők közül pedig csak Fréderic Chopin és Krzysztof Penderecki művei szerepelnek a javasolt zenehallgatási anyagban. Ez a szám nagyon kevés, emiatt is javasolnám a két általam említett lengyel szerző Zuzanna Koziej és Stanisław Moniuszko műveinek megismertetését az ének-zene órákon. Mindkét szerző művei mozgalmasak, – véleményem szerint – könnyen befogadhatóak és ezáltal kiválóan alkalmasak a lengyel kultúra népszerűsítésére. A Moniuszkoval kapcsolatos kutatásom során leginkább a szerző egyéniségének sokszínűsége miatt mélyültem el az életmű tanulmányozásában. Stanisław Moniuszko alkotásaiban gyakran felfedezhetőek népzenei elemek és a műveiben nagyon sokféle hangulatot érzékeltet. A 2023-ban közzétett cikkemben bővebben írtam arról, hogy mennyire széles az a paletta, amelyen a munkáit elhelyezhetjük. Zuzanna Koziej munkássága pedig azért érdekes számomra, mert fiatal kora ellenére a művei nagyon érettek és könnyedén meg tudják szólítani a hallgatóságot.

Az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának klasszikus- és népzenével foglalkozó részének áttekintése a lengyel tartalmak tekintetétben

Az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja c. dokumentum. Ennek 1. mellékletének I. részében is hangsúlyozva van a művészeti nevelés személyiségformáló szerepe. A művészeti ágazatok közül – úgy vélem – a zeneművészeti ágazat kifejezetten alkalmas arra, hogy a gyermek kibontakoztathassa tehetségét, a közös muzsikálás során pedig a közösségformáló hatás is érvényesül. Ezen mellékletben az alapfokú művészetoktatás személyiségformálás terén betöltött szerepével kapcsolatban a következőre is kitérnek: „A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.” Tehát a Magyarországon kisebbségek közé tartozó gyerekeknek is egyfajta segítséget jelent, illetve lehetőséget nyújt hagyományaik őrzésére, bemutatására. Emellett a kisebbségek kultúrája felé nyitás hasznos minden gyermek számára, hiszen azáltal, hogyha megismerik egymás kultúráját, sokkal elfogadóbbá válhatnak később embertársaik iránt. A hazánkban élő 13 kisebbség egyike a lengyel kisebbség, emiatt is vélem fontosnak, hogy a gyerekek több ismerettel rendelkezzenek erről a kultúráról.

Az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának áttekintése során zeneművészeti ágon a klasszikus zene és népzene tanítására vonatkozó részeket vizsgáltam meg. Jelen esetben csupán annak az áttekintése volt a célom, hogy a lengyel kultúrával kapcsolatos elemek milyen mértékben jelennek meg ezekben a dokumentumokban, illetve melyek azok az alkotók, akikkel megismerkedhetnek a növendékek.

A klasszikus zenével foglalkozó részt tekintve az ajánlott tananyagban Chopin, Grudzinski, Góreczky, Kolasiński, Kurkiewicz, Lutostawski, Snieckowsky, Towamicki és Tomaszewski művei szerepelnek. Emellett Moniuszko művei közül A fonólányka c. mű szerepel Wilhelm Popp fuvolára átírt változatában. Ezen kívül a szolfézs tantárgynál 3. évfolyamon „A” tagozaton megemlítik a lengyel népzenét, valamint a szolfézs kötelező tantárgynál szintén ajánlott zeneszerzőként szerepel Chopin, a különböző etnikumok táncainak műzenében való megjelenésének tárgyalása kapcsán. Ehhez kapcsolódóan a zeneismeret tárgynál találtam még említést a lengyel néptáncra (mazurka, polka, polonaise), illetve ezeknek a táncoknak a műzenében való megjelenésére vonatkozóan. Majd ugyancsak ennél a tárgynál a 4. évfolyam 4. témakörénél a Hangszeres szóló- és kamarazene a zeneirodalomban c. fejezetnél szerepel újra az előbbiekben mazurka és polonaise, azonban itt már nem zenehallgatási céllal, hanem a különböző zenei formák megismerése, elemzése érdekében. Az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának népzeneoktatással foglalkozó részében csak két helyen találtam említést a lengyel népzenére vonatkozóan. Mindkettő a népi hegedű oktatásához kapcsolódik. „A” és „B” tagozaton 10. évfolyamon, a fejlesztési feladatoknál a különböző európai népek vonószenei hagyományával ismerkednek meg a növendékek.

Javaslatok a lengyel kultúra elemeinek tanítására a zeneoktatásban

A cikk lezárásaként arról teszek röviden említést, hogy melyek azok az ismeretek, amelyek az zeneoktatásban – véleményem szerint – beépíthetőek lennének a tananyagba, könnyebbé tennék a lengyel kultúra megismertetését a fiatalokkal.

Az ének-zene kerettantervek áttekintése után arra a megállapításra jutottam, hogy a zenehallgatási anyagban ajánlott tananyagként lehetne szerepeltetni Chopin és Penderecki művei mellett Moniuszko és Koziej darabokat is a műzenei szemelvények bemutatásakor a lengyel zeneszerzők tárgyalásakor. Mivel a zenehallgatás egyik céljaként a művek tágabb kontextusban való értelmezése szerepel, ezért az egyes darabok tanulásakor az adott etnikum kultúrájáról (táncairól, történelméről) is lehetne rövid videóanyagokat mutatni a gyerekeknek.

Az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó dokumentumok átolvasása során azt tapasztaltam, hogy a klasszikus zenészeknél (leginkább a fúvósoknál) több lengyel szerző is szerepel az ajánlott tananyagban. Moniuszko művei közül azonban csak „A fonólányka” c. mű Popp átiratában. Örömmel láttam, hogy a lengyel népzenéről, táncokról több tantárgynál is szó esik (szolfézs, szolfézs kötelező, zeneismeret), azonban ajánlott zeneszerzőként csak Chopin neve tűnik fel a lengyel zeneszerzők közül. Moniuszko műveivel itt is ki lehetne bővíteni az ajánlott tananyagban szereplő zeneszerzők listáját. Azonban nemcsak ezen a három felsorolt tanórán vélném hasznosnak az említett szerző és Koziej munkásságát beemelni a tananyagba, hanem a zenetörténet-zeneirodalom órákon is. Moniuszkot a romantikus zeneszerzők tárgyalásakor, Koziej műveit pedig a kortárs zeneszerzők tanításakor lenne érdemes meghallgatni. Műveik tanítását, megismertetését az oktatás mindhárom szintjén tudnám javasolni: az általános és középiskolai ének-zene órákon, a szakgimnáziumok zeneirodalom óráin és a felsőfokú képzésben (zeneművészeti egyetemeken, és az ének-zene tanárok képzésben a zenetörténet órákon, esetleg a karvezetés, illetve az énekkar/kórus tantárgyakba beépítve). A népzenész és népzenetanár képzés vonatkozásában pedig legfőképpen a néprajzi ismeretek átadásánál tartanám hasznosnak a Magyarországon élő etnikumokkal történő megismerkedés során a lengyel kultúrával kapcsolatos ismeretek kibővítését.

https://www.citatum.hu/kategoria/Kultura/26 2024. 08. 04.

https://zuzannakoziej.com/bio-eng/ 2024. 08. 12.

https://www.youtube.com/watch?v=W_e_B_5dXIs 2024. 08. 12.

https://www.youtube.com/watch?v=-qByevtWXtc 2024. 08. 12.

https://www.youtube.com/watch?v=8ZByWh47Zxc 2024. 08. 12.

https://soundcloud.com/zuzannakoziej/serial-waltz?utm_source=clipboard&utm_campaign=wtshare&utm_medium=widget&utm_content=https%253A%252F%252Fsoundcloud.com%252Fzuzannakoziej%252Fserial-waltz 2024. 08. 12.

https://soundcloud.com/zuzannakoziej/the-wild-swans?utm_source=clipboard&utm_campaign=wtshare&utm_medium=widget&utm_content=https%253A%252F%252Fsoundcloud.com%252Fzuzannakoziej%252Fthe-wild-swans 2024. 08. 12.

https://soundcloud.com/zuzannakoziej/fobos-i-dejmos?utm_source=clipboard&utm_campaign=wtshare&utm_medium=widget&utm_content=https%253A%252F%252Fsoundcloud.com%252Fzuzannakoziej%252Ffobos-i-dejmos 2024. 08. 12.

https://soundcloud.com/zuzannakoziej/arion 2024. 08. 12.

https://soundcloud.com/zuzannakoziej/a-jewish-suite-zuzanna-koziej 2024. 08. 12.

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8 2024. 08. 17.

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf/ 2024. 08. 17.