Olga Tokarczuk

Bizarr történetek

Kiadó: VINCE KIADÓ
Kiadás éve: 2019
Fordító: Petneki Noémi
__________

„Éjszakánként szinte akaratom ellenére más, még tarkább ösvényekre vitt az internet – felvonultatta előttem a szentek, vagyis inkább földi maradványaik halál utáni sorsát, az ujjak, bokák, hajfürtök, a testből kivágott szívek, lenyisszantott fejek imádatát. (…) És a szent testek elrablását, a halottak felosztását, a csodásan megsokszorozódó szíveket, kezeket, sőt, a Kisjézus fitymáit (sacrum preputium). Egy aukciós oldal archív ajánlatai között szentek testének darabkái szerepeltek. Az első megjelenített találat Kapisztrán János ereklyetartója volt a belezárt ereklyével együtt – 680 złotyért kínálták az Allegro honlapon.”

Olga Tokarczuk a kortárs lengyel irodalom egyik legnagyobb alakja. Az 1962-ben született írónő pszichoterapeutaként kezdte pályáját. A kilencvenes évektől jelennek meg szépirodalmi írásai, amelyek sorra nyerik el a legrangosabb lengyel és nemzetközi irodalmi díjakat. 2018-ban megjelent Bizarr történetek novellái szürreális elemekben bővelkedő, többnyire nyugtalanító írások, amelyekben felbukkan a szerző megannyi fontos témája, a lét nagy kérdései, az ember és a természet viszonya és a nemiség.

Kapcsolódó cikkek:

Forgách Kinga: Olga Tokarczuk megalkotta a filozofikus horrort, Könyves Blog

„Bár azt gondolnánk, hogy az élet és a halál közti határ szigorú választóvonal, Olga Tokarczuk novellái világossá teszik, hogy élni is lehet úgy, mintha már halottak lennénk, és a holtak sem tűnnek el nyomtalanul. A kortárs lengyel irodalom egyik legfontosabb írójának új novelláskötetében elmosódnak a stabilnak tűnő határok, homályossá válnak a világ működésének megszokott sémái, miközben nyomasztóan ismerős emberi helyzetek tűnnek fel előttünk. A Bizarr történetek a bekorlátozott jövő, a kihagyott lehetőségek és a veszteségek felől megírt életek könyve, amelyben a létre vonatkozó legfontosabb filozófiai kérdések hol tudományos-fantasztikus, hol pedig thrillerbe illő, horrorisztikus vagy szürreális elemekkel keverednek.”

A teljes cikk itt olvasható.

Bak Róbert könyvajánlója, Ekultura

„Gyakorlatilag az összes történetről elmondható – játszódjon az a 17. századi Lengyelországban, anyu pincéjében vagy éppen a közeli jövőben –, hogy bár többnyire egyetlen zseniális ötletre vagy csattanóra vannak felépítve, de ezáltal kimondottan gyorsak, pörgősek, meghökkentőek, elmések és elgondolkodtatóak is. Igazából ezt a rövidke könyvet különleges kis ízelítőnek találtam, amely bevezethet Olga Tokarczuk senki máshoz nem igazán hasonlítható világába, és mint ilyet – talán furcsa mód – egyaránt tudom ajánlani a komolyabb szépirodalom és a könnyedebb szórakoztató irodalom híveinek is.”

A teljes cikk itt olvasható.

 

Holtpontok közötti mozgás, Népszava

„Elég az írónak csak egy kicsit kipöccentenie az időt és teret a mondatai által – és mindjárt önmagunkat és cselekedeteinket látjuk fantasztikusan furcsának a nyelvi fénytörésben. És Tokarczuk ebben a betű-prizma-világépítésben nagymester, nem vitás.”

A teljes cikk itt olvasható.

 

Petneki Noémi: Tokarczuk, a jövőbenéző, Litera

„Olga Tokarczuk azokat a határokat is átlépi, amelyekkel őt magát és munkásságát próbálják definiálni. Nemcsak azoknak mutat fügét, akik még mindig a mágikus realizmus kategóriájába szeretnék besorolni, hanem azoknak is, akik „női íróként” próbálják beállítani. Az, hogy erős nőalakjai vannak, és a női egyenjogúságot szeretné elfogadtatni, ma már nem a „női íróság” kritériuma kellene hogy legyen, hanem a normalitásé.”

A teljes cikk itt olvasható.

 

Klasszikus és futurisztikus. Németh Zoltán beszélgetése Olga Tokarczuk Bizarr történetek című novelláskötetének magyar fordítójával, Petneki Noémivel, Jelenkor

„Olga Tokarczuk egyik magyar fordítója, Körner Gábor szerint „semmilyen radikálisan újszerű nincs a prózájában”.

A mondata úgy folytatódott, hogy „mégis összetéveszthetetlenül egyéni a látásmódja”. Külön-külön nem újak a témái, együtt azonban, ilyen sajátos összeállításban senkinél sem szerepelnek. A Bizarr történetekben egyébként amellett, hogy korunk megkerülhetetlen kérdéseivel – a környezetvédelemmel, a genetikával stb. – foglalkozik, a popkultúra már meglévő, sőt nagyon népszerű elemeit (disztópia) is igazi irodalmi, sőt, filozofikus szintre emelte. Valahogy úgy, ahogyan Shakespeare csinált zseniális dolgokat a korabeli ponyvából. Tokarczuk nyelvezete klasszikus és világos, mégis eredeti. Az így megírt könyveknek van esélyük arra, hogy hosszú időre a kánon részei maradjanak.”

A teljes cikk itt olvasható.

 

IRODALMI NOBEL-DÍJ 2018