Adam Zamoyski
"Egyre általánosabb az a vélemény, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeit, kérdéseit taglaló munkákat angolul is meg kellene jelentetni. Persze igazi jelentősége annak volna, ha e műveket ismert külföldi történészek írnák és terjesztenék öt világrész tudományos fórumain és könyvpiacain. Hogy ez nem alaptalan képzelgés, arra példa a Magyarországon is ismert angol történész, Norman Davies, akinek nem csak Európa történetéről írt munkája jelent meg tucatnyi nyelven. Lengyelország históriáját ismertető kétkötetes munkája, a varsói felkelésről született már-már személyes vallomása, Wrocław tíz évszázadát dokumentáló könyve is elérhető a világnyelveken túl több kisebb nyelven is. Ugyanez mondható el az Egyesült Államokban született és Nagy-Britanniában élő Adam Zamoyskiról is, aki, bár szülei révén lengyel származású, de műveltsége és angolul írt művei révén angol történészként, újságíróként tartják számon. Az ő nevét hazánkban Napóleon oroszországi hadjáratáról és a waterlooi vereségét követő bécsi kongresszusról írt könyvei tették ismertté. Nem véletlen, hogy kiemelt érdeklődési területe a Lengyelország első felosztását (1772) követő évszázad Európájának és lengyelségének története. Benne családjának két ága, mind a Czartoryskiak, mind a Zamoyskiak meghatározó szerepet játszottak, így könyveiben ők is szerephez jutnak."
(A bajonett boldogsága, Magyar Nemzet, Tovább a cikkre )
"Zamoyski írása tömör – az egész kötet nem túl vaskos (184 oldal), időnként nagyon szerettem volna több részletet megtudni a hadműveletekről ‒, ugyanakkor világos olvasmány. A szerző gyakran színesíti leírását korabeli visszaemlékezésekkel és naplókkal, amelyek bemutatják, miként is élték meg a katonák és civilek a reménytelenség és a remény perceit. A bolsevik vezetők csak ritkán kerülnek az oldalakra, a Vörös Hadsereg sokszor inkább hullámzó barbár hordaként jelenik meg, de katonai teljesítménye előtt időnként tisztelettel adózik. Tuhacsevszkijnek van egyfajta pozitív bája a történetírásban, mivel Sztálin végzett vele később, ám a könyvből kiderül, hogy tehetsége mellett azért szó sincs holmi makulátlan, tökéletes katonáról személyében."
(Horváth Gábor könyvkritikája, Győri Szalon, Tovább a cikkre )