Adam Zamoyski
Kiadó:RÉZBONG KIADÓ
Kiadás éve: 2020
Fordító: Lengyel Márk
„Legtöbbünk számára talán meglepő, de Európa sorsa egy olyan csatában dőlt el, amit a két világháború között vívtak. A Varsó kapui előtt lezajlott drámai és végzetes 1920-as események jelentősége Marathónnal és Waterlooval vetekszik, de ami akkor és ott történt, mára jobbára feledésbe merült. Pedig a varsói csata döntően hatott az 1920-as és harmincas évek politikájára, a második világháború menetére, majd az 1945 utáni békekötésre, és Európa-szerte meghatározó módon formálta sokak világlátását. Olyanokét, mint Sztálin, Churchill és De Gaulle, akik maguk is alakították az eseményeket, és olyanokét is, mint Mussolini, Franco vagy Hitler, akik a partvonalról figyelték feszülten, hogy mi történik. Hogy ez a feledékenység minek köszönhető, arra nem nehéz rájönni. Az egyik ok, hogy bár a csata valóban megváltoztatta a történelem menetét, nem fordulópontot jelentett, hanem megelőzött bizonyos eseményeket. Ezért azok, akik nem vettek részt benne közvetlenül, nem érzékelték a hatásait. A másik, hogy a kor történetírói akkoriban éppen más témákkal voltak elfoglalva. Például azzal, hogy a saját nemzeti nézőpontjaik szerint megkomponált győzelmi énekeket zengjenek a Nagy Háborúról. Akik mégis említést tettek a varsói csatáról, azok általában a szovjet történészek felfogását követték. A szovjetek számára elfogadhatatlan volt a gondolat, hogy az országuk háborút vesztett. Ezért az eseményeket inkább az orosz polgárháború részeként kezelték, amelyet végső soron megnyertek. A második világháború aztán teljesen felülírta az 1920-as küzdelem kimenetelét, és ezzel látszólag zárójelbe is tett mindent, ami akkor történt. A többit a rá következő évtizedekben elvégezték a Kelet-Európával kapcsolatos negatív sztereotípiák és a szocialista ortodoxia állításait kritikátlanul átvevő nyugati történészek.”
Adam Zamoyski
"Egyre általánosabb az a vélemény, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeit, kérdéseit taglaló munkákat angolul is meg kellene jelentetni. Persze igazi jelentősége annak volna, ha e műveket ismert külföldi történészek írnák és terjesztenék öt világrész tudományos fórumain és könyvpiacain. Hogy ez nem alaptalan képzelgés, arra példa a Magyarországon is ismert angol történész, Norman Davies, akinek nem csak Európa történetéről írt munkája jelent meg tucatnyi nyelven. Lengyelország históriáját ismertető kétkötetes munkája, a varsói felkelésről született már-már személyes vallomása, Wrocław tíz évszázadát dokumentáló könyve is elérhető a világnyelveken túl több kisebb nyelven is. Ugyanez mondható el az Egyesült Államokban született és Nagy-Britanniában élő Adam Zamoyskiról is, aki, bár szülei révén lengyel származású, de műveltsége és angolul írt művei révén angol történészként, újságíróként tartják számon. Az ő nevét hazánkban Napóleon oroszországi hadjáratáról és a waterlooi vereségét követő bécsi kongresszusról írt könyvei tették ismertté. Nem véletlen, hogy kiemelt érdeklődési területe a Lengyelország első felosztását (1772) követő évszázad Európájának és lengyelségének története. Benne családjának két ága, mind a Czartoryskiak, mind a Zamoyskiak meghatározó szerepet játszottak, így könyveiben ők is szerephez jutnak."
(A bajonett boldogsága, Magyar Nemzet, Tovább a cikkre )
"Zamoyski írása tömör – az egész kötet nem túl vaskos (184 oldal), időnként nagyon szerettem volna több részletet megtudni a hadműveletekről ‒, ugyanakkor világos olvasmány. A szerző gyakran színesíti leírását korabeli visszaemlékezésekkel és naplókkal, amelyek bemutatják, miként is élték meg a katonák és civilek a reménytelenség és a remény perceit. A bolsevik vezetők csak ritkán kerülnek az oldalakra, a Vörös Hadsereg sokszor inkább hullámzó barbár hordaként jelenik meg, de katonai teljesítménye előtt időnként tisztelettel adózik. Tuhacsevszkijnek van egyfajta pozitív bája a történetírásban, mivel Sztálin végzett vele később, ám a könyvből kiderül, hogy tehetsége mellett azért szó sincs holmi makulátlan, tökéletes katonáról személyében."
(Horváth Gábor könyvkritikája, Győri Szalon, Tovább a cikkre )