Władysław Panas (1947–2005), a Lublini Katolikus Egyetem professzora a szemiotikából indult ki, de érdeklődése nem korlátozódott az irodalomra, a lengyel–ukrán határvidék teljes kulturális spektrumára kiterjedt. Kutatási témái közt ugyanúgy megtalálható az ikon teológiája, mint az olyan Messiás története, akinek már a világ teremtésével kezdődik a küldetése.
Kapcsolódó cikkek:
Grozdits Hahó: Mi köze a világirodalmi géniusznak a kabbalához?, Librarius
"A kötet szól azoknak az éhezőknek, akik már megfertőződtek Bruno Schulz elbeszélései által, s szeretnék azokat még mélyebben érteni – mert mint Panas könyve bizonyítja, létezik mélyebb megértés. De ugyanígy szól azoknak is, akik a kabbala felől közelítenének egy nagyszerű életműhöz. Sőt, szól azoknak is, akik sem a kabbaláról, sem Schulz-ról nem tudják, hogy eszik-e vagy isszák… s ha ez a könyv csak néhány új hívet szerez egy olyan szerzőnek, aki ihletforrása volt Danilo Kiš, Hrabalnak és Isaac Bashevis Singer-nek, akkor az már siker."
A teljes cikk itt olvasható.
Hanzelik Gábor: Szokatlan szempontok, Élet és Irodalom
"Panas Bruno Schulz soha meg nem írt regényével foglalkozik, de ad egy kis időt, hogy kiderüljön, valójában tényleg a Messiás lesz a tanulmány tétje, és nem a Fahajas boltok vagy a Szanatórium a Homokórához szokatlan elemzése. Szokatlan elemzésről beszélünk, mert Panas Schulz életművét nem mint rigorózus értelemben vett irodalmi, kulturális vagy társadalmi jelenséget értelmezi, hanem mint kvázi kabbalista misztikát. Az egyébként nem sok értelmet hordozó kvázi használata itt legalább jogos, mert a szöveg egésze nem tesz ennyire sarkalatos állítást a lengyel származású zsidó szerzőről, de valamennyire mégis megragadja, hogy Panas milyen szempontokat érvényesít a szövegek és rajzok vizsgálatánál."
Részlet a könyvből, Szombat