Szent László, a pálosok és a Fekete-Madonna nyomában a Csíki-régióban, Erdélyben

Írta: Ferencz Attila Norbert / A cikk a VISZTULA pályázat 2021-ben díjazott pályaműve.

Bevezetés

A magyar-lengyel barátság több mint ezer éves múltra tekint vissza. A történelem folyamán a két nép kölcsönösen segítette és támogatta egymást, ennek következtében az évszázadok során a magyar-lengyel kapcsolatok egyre szorosabb és szorosabb köteléket alkottak. Legjobb példája ennek a lengyelek és magyarok köreiben közismert mondás: ,,Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.” (lengyelül: Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.). A jelenkorban ez még inkább értelmet nyer, ugyanis az Európai Unión belül a lengyeleknek van a magyarokéval megegyező gondolkodásmódjuk, értékrendjük, ami nagyrészt a közös történelmi múltnak köszönhető. Ennek a közös múltnak egy híres történelmi személye Szent László király, ugyanakkor meg kell említeni a közös, magyar és lengyel múlttal egyaránt rendelkező pálos szerzetesrendet is.

I. (Árpád-házi) László az egyik legismertebb magyar király, aki már életében ismertté tette a Magyar Királyságot az akkori európai hatalmak körében. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy életében és emlékezetében legalább annyira fontos szerepet játszott a Lengyel Királyságban eltöltött fiatal éveinek a tapasztalata, mint uralkodásának évei. A Magyar Királyságban már a 12. században is jól ismert kultusza egybefonódott a magyar-lengyel kapcsolatokkal. Édesanyja, Piast Richeza lengyel fejedelmi hercegnő által László félig lengyel származású, emellett a lengyel kultúra részese is, mivel gyerekkorát lengyel földön töltötte. Neve is erről árulkodik, mivel a László név a szláv Vladislav-ból eredeztethető. Gallus Anonymus krónikája szerint László maga is felvette a lengyel szokásokat. Amikor tehát 1048-ban atyjával és testvérével először magyar földre lépett , magával hozta mindazt, ami a lengyel kultúrát jellemzi. Így a szent király halála után kialakult kultuszt is nagy részben befolyásolta az a különleges kapcsolat, ami Lászlót a szülőföldjéhez kötötte. Az egyik példa erre június 27-e, mivel ezen a napon ünneplik Szent László napját, ami egyben a Magyarországon élő lengyelek napjának is számít. A jeles nap az ékes bizonyíték arra, hogy a szent király és a közös történelmi gyökerek által a lengyel kultúra Magyarországon mindmáig fellelhető. A másik példa, ami alátámasztja ezt az állítást, az a Történelmi Magyarország területén fellelhető Szent László-kultusz jelenléte. Emellett a pálos szerzetesrend által a lengyel kultúra ismertté vált Erdélyben. Jelen pályamű terjedeleme túl rövid ahhoz, hogy az összes olyan ábrázolást, legendát és eseményt felsoroljam, amik a László-kultuszt alkotják, így tehát a pályamunka első részében csak egy szűk területen, a Csíki-havasokban jelen levő Szent László-emlékezetről fogok szót ejteni. A második rész a pálosok ismertetéséről fog szólni, külön kiemelve a Fekete Madonna és a csíksomlyói Mária-szobor kötődését is.

Szent László-emlékezet a Csíki-régióban

A Csíki-havasok Erdélyben, a Történelmi Magyarország legkeletibb részén találhatók, és rajtuk megy keresztül az Ezeréves Határ. A havasokban pár kisebb falu és település található, amelyek a Tatros-folyó völgyében, a Gyimesekben terülnek el. A Gyimesvölgyét három település alkotja: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Az itt felsoroltak közül Felsőlok és Középlok Hargita megyéhez, Gyimesbükk pedig Bákó megyéhez tartozik. A Gyimesekben túlnyomórészt magyar anyanyelvű gyimesi csángók laknak, akik vallásukat tekintve római-katolikusok. Látható tehát, hogy minden adott volt ahhoz, hogy a Szent László-kultusz a Gyimesekben is megjelenjen, illetve ami még ennél is fontosabb, fenn is maradjon. A gyimesi László-kultusznak számos olyan eleme maradt az utókorra, amit érdemes megismerni. Az elmúlt hónapokban kutatómunkát végeztem, amely során a Csíki-havasokban és annak közvetlen környezetében fellelhető, Szent Lászlóhoz kapcsolódó néphagyományt és helyeket kutattam fel, illetve dokumentáltam.

A Csíki-havasokban fennmaradt László-emlékhelyek nagyrésze más régiókkal ellentétben nem a templomokban, hanem a lakott településektől távolabb, a hegyekben találhatók. Ezek közül a leginkább említésre méltók a Pogányhavas és Széphavas elnevezésű területeken épült, a László-hagyománykörhöz szorosan kapcsolódó római-katolikus kápolnák. Történetüket tekintve a pogányhavasi épült hamarább, továbbá ez a kápolna volt eredetileg Szent László tiszteletére felszentelve. A pogányhavasitól kissé távolabb és magasabban található a Szent Lélek-kápolna. Az előbbi tönkremenetele után az emberek a jóval későbbig fennmaradt Szent Lélek-kápolnához társították Szent László alakját. A pogányhavasi kápolna feltételezett helyétől, vagyis az egykori kápolna alapjától nem messze a helyiek haranglábat emeltek, amit a László-kultusz nyomán Szent Lászlóról neveztek el, és jelenleg ez az új kápolna. A széphavasi kápolna, csakúgy, mint a pogányhavasi, az idők során eltűnt, azonban a csíki és gyimesi emberek összefogása által 2014-ben körkápolna épült az eredeti kápolna helyén. Az új körkápolna a történelmi előzményeknek köszönhetően az anyaországi és külhoni magyarok kedvelt zarándokhelyévé vállt. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvéből tudjuk, hogy az egykori kápolnák zarándokhelyek voltak, mivel a moldvai és gyimesi csángók minden év Pünkösdjén a Pogányhavast érintve a széphavasi kápolnánál találkoztak a csíksomlyói ferences testvérekkel, valamint a csíksomlyói pünkösdi búcsú után ugyanitt búcsúztak el egymástól. A két térség közelében mondák és legendák maradtak fenn, miszerint a szent király a széphavasi kápolnát az ellenség feletti győzelem emlékére építette. A néphagyomány úgy tartja, hogy a közelben fekvő Küpüs-kút vizét is Szent László fakasztotta, emellett az itt élő emberek mindmáig hiszik, hogy egy, a pogányhavasi harangláb közvetlen közelében található nagyobb méretű kőben mindmáig láthatók a király lovának patkónyomai. Ezt a sziklát én magam is közelebbről megvizsgáltam kutatómunkám során. Az előbb említett sziklában két ilyen patkóra emlékeztető nyom is látható. A ,,patkók” méretéről arra lehet következtetni, hogy a király egy nagytestű csatalovon ülhetett, mivel egy átlagos igahúzó lóénál jóval nagyobb méretűek a formák. Ez beleillik abba az emlékezetbe, miszerint Szent László ,,Isten atlétája” volt, egy hatalmas, jól megtermett férfi. Ha a valóságban nem is volt olyan hatalmas termetű a szent király, a néphagyomány szemében a nagyméretű patkónyomok alátámasztják legendás termetét.

Pálosok a Csíki-medencében

A széphavasi Szent-Lélek kápolna egyik, szinte ismeretlen érdekessége, hogy a pálos szerzetesrend tagjai teljesítettek szolgálatot a körkápolnánál. Az információt a széphavasi körkápolna mellett felépített hegyi menedékház ismeretterjesztő fatáblája is megerősíti. A tény, hogy a pálos szerzetesek a Széphavason laktak, egy újabb fejezetet nyit a magyar-lengyel kapcsolatokban. Itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy röviden ismertessem a pálosokat. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1246-ban. II. József osztrák császár 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendet, így 1864 után már csak két lengyelországi pálos monostor maradt: a częstochowai és a krakkói. Közel 150 év után, 1936-ban a rend ismét újraéledt Magyarországon , azonban a rend központja Częstochowában maradt. Így történt, hogy a magyar alapítású szerzetesrendnek Lengyelországban volt és van a központja. Itt szeretném megemlíteni, hogy az Erdélyben található egyetlen pálos kolostor is a Csíki-régióban, Hargitafürdőn található.

A lengyel-magyar Mária-tisztelet

Köztudott, hogy az államalapító I. (Szent) István magyar király a Szent Koronát és a Magyar Királyságot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Innen eredeztethető az a hagyomány, amely szerint Mária ,,a Magyarok Nagyasszonya”. Ezzel párhuzamosan, fél évezreddel később a lengyel kultúrában is létrejött a Mária-tisztelet János Kázmér lengyel királynak köszönhetően, aki 1656. április 1-én a lwówi Szent Szófia-székesegyházban Máriának ajánlotta fel országát. Így Magyarország mellett Lengyelországnak is a Szent Szűz lett a királynője és pátrónája. A két ország területén számos templomot szenteltek fel Mária tiszteletére, ám ezek közül kétség kívül a legismertebbek a már említett Jasna Górán található kegyhely, valamint a csíksomlyói kisbazilika. Mindkét templom világhírű Mária-kegyhely: mind a częstochowai Fekete-Madonna-festményt, mind a csíksomlyói Napba Öltözött Asszony-szobrot zarándokok milliói látogatják meg évente. A Fekete-Madonna-képhez külhoni és anyaországi magyarok egyaránt minden évben elzarándokolnak a Fekete Madonna Zarándokvonaton, és amely zarándoklatnak én is részese voltam 2015-ben. Emellett a Jasna Góra és Csíksomlyó az úticélja a 2006-ban létrehozott, Közép- és Kelet-Európát átívelő Via Mariæ-nak, vagyis a Mária-útnak. A lengyel pálosok és az erdélyi, csíksomlyói ferencesek közti kapcsolat ápolására és megerősítésére a pálosok felajánlották a Fekete Madonna kép másolatát a csíksomlyói kegytemplomnak. A szentkép másolatát a zarándokok a mai napig látogathatják a kisbazilikában. Hálából a csíksomlyói ferences testvérek 2015-ben a Fekete Madonna Zarándokvonattal Częstochowába vitték a csíksomlyói Mária-szobor fából faragott másolatát. Ugyancsak ebben az évben a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónokának, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek a częstochowai pálos testvérek erre az alkalomra miseruhát készítettek, amelynek hátoldalán a Fekete-Madonna, az első, melli részén a csíksomlyói Szűzanya képe található. Látható tehát, hogy a kegyhelyek igen fontosak a lengyel és a magyar nemzet számára, és amint azt már az előbb említettem, a kelet-európai Mária-út mindkét kegyhelyet érinti. Ez azt jelenti, hogy a keresztény felfogás és a zarándokút szellemisége szerint minden zarándok, aki a Mária-úton megy, lélekben együtt zarándokol. Ennek azért van jelentősége, mert a Mária-út Gyimesfelsőlokot Csíksomlyóval összekötő szakasza éppen a Széphavason és Pogányhavason megy keresztül. A két kápolna tehát a történelemben igen sajátos összekötő szerepet játszott: először összetartotta az elszakított moldvai csángókat a székelyekkel és gyimesi csángókkal, majd szimbolikusan összeköti a magyarokat és a lengyeleket is.

Összegzés

Összegezve, a lengyel-magyar barátság több mint ezeréves történelme nyomot hagyott a Csíki-medencében is. Szent László király emlékezete ugyanazon a helyen maradt fenn, amelyen a pálos testvérek szolgáltak, és ahol a Częstochowát Csíksomlyóval összekötő Mária-út egyik szakasza húzódik. A jelen pályamunkában kiemelt Csíki-régió az említett Széphavasi-kápolna, a hargitafürdői pálosok, valamint a csíksomlyói kegytemplom által lengyel barátaink számára is otthonos terület, amely emlékezetében, emlékhelyeiben őriz egy kis részt a lengyel kultúrából is.

Felhasznált irodalom

Barátság-kulturális és közéleti folyóirat: Magyarországi Lengyelek Napja

MAGYARORSZÁGI LENGYELEK NAPJA | Nemzetiségek.hu (nemzetisegek.hu)

Hargita Népe, Toronyiránt: Nagy jelentősége van a kegyhelynek, 2018. május 24.

Nagy jelentősége van a kegyhelynek (hargitanepe.ro)

Isó M. Emese: Lovagkirály, Hierotheosz Egyesület és Iskola Alapítvány Kiadó, Nyíregyháza-Kolozsvár, 2019

Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301, Osiris Kiadó, Budapest, 1998

Utolsó letöltés ideje: 2021. február 12.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2003

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása / (oszk.hu)

Utolsó letöltés ideje: 2021. augusztus 15.

Magyar Pálos Rend: Első Remete Szent Pál rendje