Ezer év történetét, annak diadalát és szenvedését, urambocsá’ hibáinkat, nehéz sorok közé zárni. Abban viszont biztos vagyok, hogy Erdélyből tekintve át történelmünk viharait, egy dolog öröknek mutatkozik a magyar néplélekben: ez nem más, mint a remény. Vándor népből egy kultúrkör végvárai lettünk, melynek sarcát a történelem, az ideológiák, s néhol a sorstalanság oltárán fizettük meg.
Mi történne, hogyha kihúznám soraimból a magyart?
Alany nélküli mondatok, helyén egy másik nemzet, mellyel múltunk sokban közös, és vállvetve építettük, oltalmaztuk mindazt, amit ma Európa az európai kultúra részének tarthat.
A kultúra az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, valamely nép egy adott korszakban való megnyilvánulása [1] – így szólna a lexikális definíciója mindannak, ami érték a honalapítástól, egészen napjainkig. A magyar–lengyel kultúrának számos közös vonása van, amely a két nép közötti szoros kapcsolatból fakad. Ennek ékes etimológiai bizonyítéka az is, hogy a magyar nyelvben a lengyel nép elnevezése eltér a többitől, mint például angolul Polish, románul polonezi, csehül pedig Poláci. A magyar–lengyel kapcsolat megszületése megelőzte a más regionális népekkel való érintkezést, hiszen a magyar nyelvben a mai lengyel vidéken lévő lengyel törzs nevéből alakult ki az elnevezés. Míg azok a népek, amelyek később kerültek kapcsolatba velük, azok már a lengyel törzsszövetséget, a polan törzs elnevezést építették be szókincsükbe. Ennek következtében ezek a népcsoportok a polanok nevéből alakították ki a lengyel nemzet megnevezését [2].
Ha röviden akarom áttekinteni azokat a szinergikus kapcsolatokat, melyek a két nép közötti szoros kapcsolatrendszert erősítik, akkor bátran kijelenthetem, hogy egyedi kapcsolatunk két tartópillérre épül: a közös történelmi „birodalomra” és hitre.
A „birodalom”, amely összeköt
A két nép közötti jó viszonyt az Árpádok és Piastok korában dinasztikus érdekek is befolyásolták, mint például Géza fejedelem felesége, Adelajda, aki Ziemomysł fejedelem lánya volt. Emellett pedig erősítették a köteléket a közös uralkodók is, mint például Szent László, aki a magyarországi lengyelség védőszentje, továbbá Báthory István erdélyi fejedelem, kinek uralkodása alatt különösen mély volt a kapcsolat, továbbá Nagy Lajos, a lovagkirály, akinek uralkodása megszilárdította a két népet összekötő tartópilléreket.
Nagy Lajos Magyarország Anjou-házi királya. 1326. augusztus 5-én született Visegrádon – mely településnév mára a magyar–lengyel együttműködés szimbólumává vált – Łokietek Erzsébet (Lengyelországi Erzsébet) lengyel hercegnő és I. Károly magyar király gyermekeként. A negyven éven keresztül (1342-1382) uralkodó király idejében aranykorát élte Magyarországon a lovagi kultúra. Számos sikeres háborút vívott, fontos törvényeket hozott és ennek köszönhetően az utókortól a „Nagy” jelzőt kapta, ezzel is elismerve sikereit és hősies tetteit. Nem véletlenül szolgált rá a „lovagkirály” elnevezésre sem, hisz uralkodását végigkísérték az itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni hadjáratok, amelyekben gyakran a közelharcokban is részt vett. Feltétlen híve volt a pápaságnak és mindig az egyház érdekeit szolgálta, hadat indítva az „igaz hit védelmében”. [3,4]
A lovagkirály utolsó éveiben (1377-1382) a lovagi eszmény szerint visszavonult: óriási tettei véghezvitele után, öreg korában jámbor és elmélkedő életet élt, vezekelt bűneiért és félrevonult a világ szeme elől: „félrevonult az emberi sokaság nyüzsgésétől, és az ájtatos, elmélkedő életet választotta magának, hogy szívvel-lélekkel és teljes áhítattal élhessen a jámbor cselekedeteknek, és imádkozásba merülhessen. Ebben állhatatosan meg is maradt.” [4]
Nagy Lajos az általa emeltetett márianosztrai kolostorban töltötte életének utolsó szakaszát. A barokk templom előtti udvaron látható az alapító szobra. A homlokzati kéttornyos templom tömegét toszkán pilaszterek és hangsúlyos főpárkány határolja. A középső falpillérpárok között kosáríves bejárat vezet a templomba, a kapu felett a templom homlokzatán egy Fekete Madonna kép található. [5]
Az „oltár”, amely összeköt
A templom szentélye a keleti oldalon a nyolcszög öt oldalával zárul, melynek gótikus támpillérei eredetiek; megmaradtak a barokk stílusba való átépítés után is. A templomba lépve a pillérpárok a templomhajót két boltszakaszra osztják, a kettős hevederívek között kápolnák, azok felett balusztrádos karzatok helyezkednek el. A karzat az orgonával a templomtornyok között áll, alatta a nyugatra nyíló bejárat található. A festett üvegablakokon többek között Nagy Lajos, Boldog Özséb, Remete Szent Pál és Szent Anna ábrázolása látható. [5]
A főoltáron központi helyet foglal el a częstochowai Fekete Madonna kegykép másolata. Az oltár hármas tagozású, kétemeletes. Az első szinten, a kegyképtől balra Remete Szent Pál szobrát láthatjuk, mellette pedig Szent Ágoston áll. Az oltárképtől jobbra Remete Szent Antal és a keresztet tartó Szent Jeromos szobrai helyezkednek el. A második szint a Szentháromság szoborcsoport köré épül, melytől balra az első Árpád-házi király, Szent István szobra, míg jobbra az utolsó Árpád-házi király, III. András lányának, Boldog Erzsébetnek a szobra van elhelyezve. [5]
A második szint bal szélén, Szent István szobra mellett, olasz származású szentek szobrai helyezkednek el: Aquinói Szent Tamás és V. Celestin pápa szobrai. A monumentális főoltárt és annak impozáns ábrázolásainak sorát jobbról és balról két-két angyallal körülvéve, a Sátánt legyőző Szent Mihály főangyal szobra zárja. A szentélyt és a templomhajót elválasztó diadalív bal oldalának pillérén függ a sokszögű szószék. [5] Az összkép szépségén túl egy erős szimbolikát is tartalmaz számomra, hiszen a kompozíciót úgy is értelmezhetjük, mint egy kapocs, amely az akkori világ nézetrendszerében összekapcsolja a lengyel és a magyar „hősöket” a keresztény Európa akkori „elöljáróival”, hidakat képezve mindazért, amit az utókor hagyatékként megkapott.
A lengyel–magyar király a kolostort 1352-ben alapította az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendnek, a pálosoknak. A remetemozgalomból kinőtt pálos rend a 13. század közepén született. Miután 1246-ban Özséb közéjük vonult, elhatározta, hogy egyesíti őket. 1308-ban a rend megkapta a Szent Ágoston regulája szerinti pápai elismerést. Védőszentjüknek Szent Pált tartják, aki a keresztényüldözések erősödésekor a kősivatagba vonult, ahol étele, a hagyomány szerint, mindössze egy közeli pálmafa gyümölcse és egy holló által hozott fél cipó volt. [6] Úgy tartják, hogy sírját két oroszlán kaparta a homokba. Ezért látható a pálosok címerén a datolyapálma, a két oroszlán és a csőrében kenyeret tartó holló.
Nagy Lajos Remete Szent Pált az ország társvédőszentjének nyilvánította. A kolostor mellé templomot építtetett, ezzel kifejezve tiszteletét Szűz Mária iránt. Nagy Lajos királynak ez volt a legkedveltebb kolostora, ezért egyik gyermeke, Hedvig ott nevelkedett. Őt később az egyház szentté avatta. A „szépségéről és gazdaságáról és mélységes hitéről híres” kolostor 1535-ben a török pusztítás áldozatává vált. Az újraépítését 1711-ben két pálos szerzetes kezdte meg, amely 203 évvel a mohácsi csata után, 1729. augusztus 14-től újra régi pompájában tündökölhetett. [7]
Nagy Lajost 1370-ben lengyel királlyá is koronázták és élete végéig a két nemzet felemelésén dolgozott. Még halálos ágyán, 1382-ben kinyilvánította egy lengyelországi pálos kolostor alapításának szándékát, mivel úgy érezte, hogy lengyel földre is pálosokat kell telepíteni, így kapcsolatot teremtve a magyarországi pálos közösséggel. Márianosztráról 16 pálost küldött a częstochowai kolostor megalapítására. A Jasna Góra-Fényes Hegy nevet a magyar pálosok adták, amely eredetileg a budaszentlőrinci központ neve volt. [6,8]
Amíg a magyar határon belül lévő kolostorra az évszázadok során a török pusztítások, majd II. József intézkedései is rányomták a bélyegüket, addig a częstochowai kolostor fokozatosan a pálos rend legfontosabb központjává vált. Jasna Góra legnagyobb kincse Szűz Mária csodatevő kegyképe, a Fekete Madonna, amely Európa egyik legismertebb Nagyboldogasszony ábrázolása. A Mária-ikont Opuliai László, a lovagkirály rokona, Magyarország nádora és Lengyelország későbbi helytartója ajándékozta a kolostornak, amelyen Mária bal karján tartja áldást osztó fiát, Jézust, akinek bal kezében az élet könyve látható. Bibliai értelemben a feketeség a súlyos megpróbáltatások jelképe, amit a gyakran Máriához fohászkodó Énekek énekében olvashatunk:
„Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; […] Ne nézzetek engem, hogy feketés vagyok, mert a nap színtelenített meg engem: anyám fiai harcoltak ellenem.”
A bibliai idézet beteljesedését érezhették a Szűzanya tisztelői a huszitizmus és a protestantizmus küzdelmeiben. Mária arcán a kardvágás nyoma is erre utal, ennek az ellenséges érzületnek az emléke. Kutatások alapján a hársfa lapra festett ikon egy jeles, itáliai festő, Simone Martini műhelyéből származik, amely kapcsolatban állt az Anjoukkal. Ezt a tényt és királyi eredetét a Szűz Mária köpenyét díszítő Anjou-liliomok támasztják alá. Az ábrázolás a lengyelek királynője lett és a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta, emellett pedig a pálos szerzetesek patrónájaként is tisztelik, ezért másolatát lehetőleg minden pálos rendi templomban elhelyezték. [9]
Zarándoklatokat már a XV. század elejétől rendeztek, a mai napig roppant népszerűségnek örvendenek és ezeken rendszeresen magyar fiatalok is részt vesznek. A részben gótikus, részben barokk stílusú épületegyüttes a lengyel vallási és nemzeti szabadság szimbóluma. [9,10]
A fenti tudománytörténeti áttekintéssel arra kívánok rávilágítani, hogy Nagy Lajos, magyar–lengyel király még az utolsó akaratával is olyan kapcsolatot hozott létre, mellyel gyarapította a két nép közös kultúráját, erősített egy rendet, akik szürke ruhájukat fehérre cserélték annak érdekében, hogy ez egy megkülönböztető jelként szolgáljon a vándor remetékkel szemben. Neki köszönhetjük tehát, hogy a márianosztrai és częstochowai kolostorok ma is létező jelképei a két nemzet közötti szoros összeköttetésnek. Két kolostor, szívükben a Mária-ikonnal, amely a viharos lengyel és magyar történelem során kegyképpé vált, az egyik magyar földön, a másik lengyel határokon belül, egymástól távol, de mégis közel. A történelem hű szolgáiként állnak napjainkban is előttünk, bizonyítván, hogy a pálos rend lengyelországi meghonosítása évszázadokon átívelő szellemi értékekkel gazdagította a két nemzet viszonyát.
Gondolataimat Fadrusz János kolozsvári szobránál zárom, hátam mögött Mátyás királlyal, balomon Báthory Istvánnal. A monumentális szoborcsoport csöndjéből úgy látom, hogy jóllehet mára már nem kellenek hatalmas kővárak, de a nagy lajosi hagyaték, a közös hit és erő nélkül, e két nemzetre nem várhat szép, kegyes jövő. A részben szenvedés szülte remény mit üzenhetne számunkra mást: Európa mindaddig megmarad, míg a közös erőnk, illetve a márianosztrai és a częstochowai „végvár” a helyén áll.
Bibliográfia
- http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/2_a_kultra_fogalma_modellek_s_elmletek_a_kultrrl.html (2020.07.17)
- https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/altalanos/kortanc_sorozat/magyarorszagi_lengyelek/pages/002_magyar.htm (2020.07.17)
- https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_01_002 (2020.07.22)
- https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos_magyar_kir%C3%A1ly (2020.07.31)
- https://studhist.blog.hu/2017/09/16/marianosztrai_bazilika_es_kolostor (2020.07.27)
- http://www.palosepiteszet.hu/kulfoldi-kolostorok/lengyelorszag/jasnagora/ (2020.07.28)
- http://www.palosrend.hu/bemutatkozas/palos-helyek/marianosztra/285-marianosztra (2020.07.29)
- https://www.imrikzsofia.hu/a-palosok-patronaja-a-czestochowai-fekete-madonna (2020.08.02)
- https://www.bucsujaras.hu/tanulmany/szilardfy/palos.htm (2020.08.3)
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Jasna_G%C3%B3ra-i_kolostor (2020.07.31)