Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza viszonylag korán, 1235-ben történt szentté avatása után alig néhány évvel megjelent és gyökeret eresztett Wrocławban, ugyanis a városban legkésőbb az 1250-es évek elején már volt róla elnevezett templom és kórház is. Ezt egy 1253. február 26-án kelt alapítólevél bizonyítja, melyben a lengyel Piast-dinasztiából származó III. Henrik sziléziai herceg és testvérei (Ulászló, Boleszláv és Konrád hercegek) édesanyjukkal, Anna hercegnővel együtt egy kórház felállításáról döntöttek az uralmuk alatt álló Wrocławban „Szent Erzsébet tiszteletére a szegények és betegek szolgálatában”.[1] A kórház fenntartása végett a hercegek és anyjuk számos adományban részesítették azt, többek között az intézménynek juttatva a fennhatóságuk alá tartozó és a város egyik istenházaként szolgáló „Boldog Erzsébet plébániáját” is.[2] Ez utóbbiból következik, hogy 1253-ban már biztosan volt egy Szent Erzsébetről elnevezett templom Wrocławban, így tehát a kultusz kezdete talán még korábbról eredeztethető.
Ezt támasztják alá a templom történetével foglalkozó kutatások is. Ezek szerint a 13. század elején épülhetett fel az első istenháza a későbbi Szent Erzsébet-templom helyén, mely ekkor még Szent Lőrinc nevét viselte.[3] Ez az épület a tatárjárás idején megsemmisült vagy legalább is súlyosan megrongálódott és emiatt 1242 után újjá kellett építeni.4 Feltételezhetően ez alkalommal kaphatott új védőszentet a templom Szent Erzsébet személyében,[5] ami azt jelenti, hogy a magyar szent kultusza már az 1240-es évek második felében megjelenhetett Wrocławban.
A Szent Erzsébet-kultusz Wrocławba történő megjelenése kapcsán adódik egy lényeges kérdés: miért Szent Erzsébetet választották a kórház és a templom védőszentjéül a sziléziai hercegek? A választ erre a kor politikai és vallási környezete adja meg. A hercegek Erzsébet anyai nagynénjének, a később (1267-ben) szintén szentté avatott Sziléziai Hedvignek a leszármazottai voltak[6] és komoly érdekek fűzték őket ahhoz, hogy támogassák szent életű rokonaik tiszteletét. A középkor mélyen vallásos embere ugyanis igen nagy jelentőséget tulajdonított annak, ha valakinek a családjában szentek szerepeltek. A vérségi kötődés egy szentéletű személyhez egyfajta kiválasztottságot, Istennel való közvetlenebb kapcsolatot sugallt. Egy ilyen kapcsolat tehát elősegíthette az uralkodók hatalmának legitimálását. Ebből kifolyólag a középkorban bevett szokás volt, hogy királyi, hercegi vagy éppen nemesi családok komolyan lobbiztak az egyházi vezetésnél egy-egy családtagjuk szentté avatása végett, és ha a szentté avatás megtörtént, akkor előszeretettel támogatták az illető személy kultuszának elterjesztését. A sziléziai hercegek valószínűleg elsősorban ezért döntöttek úgy, hogy az általuk alapított templom és kórház viselje Árpád-házi Szent Erzsébet nevét.[7] A kórház esetében egyébként ezt még egy tényező erősítette: Szent Erzsébet maga is alapított ilyen intézményt[8] és erre emlékezve szentté avatása után számos kórházat neveztek el róla szerte Európában.
Az első wrocławi Szent Erzsébet-templom (1-2. kép) és az ahhoz kacsolódó beteggondozó intézmény további történetéről érdemes még néhány szót ejtenünk, hiszen főleg az előbbi mindmáig központi szerepet játszik a magyar szentnek a városbeli kultuszában. A templom újjáépítése 1257-ben fejedződött be és ez év november 19-én I. Tomasz wrocławi püspök hivatalosan is Szent Erzsébet nevére szentelte fel az épületet.[9] A templom mellett 1293-tól Szent Erzsébetről elnevezett plébániai iskola is működött Wrocławban.[10] Az istenházát 14-15. században háromhajós gótikus templommá építették át.[11] 1525-ben az evangélikusokhoz került, akik habár a szentek tiszteletét elvetették, nem változtatták meg az épület nevét[12] és később Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablakokat építettek be a szentélybe (3. kép).[13] A templomot a második világháború után, 1946-ban a lengyel hadsereg vette át, majd a rendszerváltás után 1997-ben II. János Pál pápa szentelte fel újra és 2003-ban kisbazilika rangra emelte.[14] A Szent Erzsébet-kórházat a Vörös Csillagkeresztes Lovagok Rendje (Ordo sacrorum ac militarium Crucigerorum cum rubea stella) tartotta fenn egészen a 16. századig, amikor is a városi vezetés alárendeltségébe került. A kórház még a 19. században is működött.[15]
A templom és a kórház, majd az iskola megalapítása után a Szent Erzsébet-kultusz egészen a reformáció 16. század eleji térnyeréséig virágzott Wrocławban. Ezt jól szimbolizálja az ebből az időből származó nagyszámú Szent Erzsébet ábrázolás. Kutatásaim során több ilyen 14-16. századi alkotásra vagy annak 19-20. századi leírására sikerült rábukkanom. Az áttekinthetőség kedvéért az alábbi táblázatban teszem közé ezek listáját és a velük kapcsolatos alapvető információkat:[16]
| A Szent Erzsébet- ábrázolást magában foglaló alkotás elnevezése |
Készítésének ideje |
Eredeti használati helye |
Jelenlegi helye | Az alkotáson lévő Szent Erzsébet- ábrázolás rövid leírása |
| Főoltár | 1462. | Szent Erzsébet-templom, a középső hajó felső része |
Az oltár 1497-ben és 1649-ben is megsérült, a Szent Erzsébetet ábrázoló része megsemmisült. 1933-ban még több darabja is fellelhető volt különböző wrocławi múzeumokban és a nürnbergi Német Múzeumban. |
Festett táblakép a szárnyasoltár középső részén. Szent Erzsébet a gyermekét tartó Máriától balra látható. |
| Prockendorf-oltár | 1470 körül | Szent Erzsébet-templom, Uthmann-kápolna | varsói Nemzeti Múzeum | Fából faragott, festett szobor a szárnyasoltár jobboldali szárnyának alsó részében Sziléziai Szent Hedvig szobra mellett. |
| Fájdalmas Krisztus-oltár | 1473. | Szent Péter és Szent Pál-templom | wrocławi Nemzeti Múzeum | Fából faragott, festett mellszobor, ereklyetartó nyílással, benne latin nyelvű pergamennel. Szent Erzsébet apácafátyolban látható virágokkal teli kosárral vagy tállal a kezében. (4. kép) |
| Mária-oltár | 1470-1480 között | Szent Erzsébet-templom, Prockendorf-kápolna | 1933-ban még a Szent Erzsébet-templomban volt, valószínűleg később megsemmisült. | Fából faragott mellszobor az oltár egyik jobboldali fülkéjében. |
| Corpus Christi-oltár | 1470-1480 között | Szent Erzsébet-templom |
wrocławi Nemzeti Múzeum |
Festett táblakép a szárnyasoltár jobboldali szárnyának külső részén. Szent Erzsébet koronával és apácafátyollal a fején, kezében virágokkal teli kosárral látható. (5-6. kép) |
| Kórusszék | 15. sz. (1545-ben újra állítva) | Szent Erzsébet-templom, Kórus |
1933-ban még a Szent Erzsébet-templomban volt, valószínűleg később megsemmisült. |
Faragott Szent Erzsébet kép. |
| Kórusszék | 15. sz. |
Szent Erzsébet-templom, északi folyosó, a központi kaputól nyugatra |
1933-ban még a Szent Erzsébet-templomban volt, valószínűleg később megsemmisült. |
Faragott Szent Erzsébet kép. |
| Oltárszárny | 1500 körül | Szent Erzsébet-templom |
1933-ban még a Sziléziai Szépművészeti Múzeumban volt. |
Festett táblakép a szentélyen kívül. Szent Erzsébet három másik szent társaságában látható. |
| Szent Erzsébet-szobor | 1500 körül | Szent Barbara-kórház, homlokzat | wrocławi Nemzeti Múzeum |
Homokkőből faragott szobor. Szent Erzsébet bal kezében kenyérrel teli kosarat tart, jobb kezével egy darab kenyeret nyújt a bal lábánál térdelő nyomorult koldusnak. (7. kép) |
| Szent Erzsébet-szobor | 1500 körül | ismeretlen (talán valamelyik wrocławi templom) | wrocławi Nemzeti Múzeum |
Homokkőből faragott szobor, mely valószínűleg egy retabló része volt. Szent Erzsébet apácafátyolban látható, bal kezében kenyerekkel teli tálat tart. |
| Mária-oltár | 1507. | Mária Magdolna-templom | 1933-ban még a Szent Erzsébet-templomban volt, valószínűleg később megsemmisült. |
Dombormű a szárnyasoltár jobb oldali szárnyában. |
| Táblakép (Siralom Krisztusért) | 1512-1513. | Dominikánus kolostor | 1933-ban még a Sziléziai Szépművészeti Múzeumban volt. | Festett táblakép. Szent Erzsébet a háttérben Sziléziai Szent Hedviggel együtt látható. |
| Hans Starczedel és Elizabeth nevű felesége epitáfiuma | 1502 körül | Szent Erzsébet-templom | Részben megsemmisült. | János evangélista és Szent Erzsébet oltalmába ajánlva. |
A reformáció idején jórészt protestánssá váló Wrocławban a szentek, így Szent Erzsébet kultusza is valamelyest alábbhagyott, habár teljesen nem szűnt meg, amit a Szent Erzsébet-templom nevének fentebb már említett megtartása is jól tükröz. 1562. január 29-én Szent Erzsébet néven szentelték fel a város gimnáziumát.[17] Az ellenreformáció aztán újabb löketet adott a kultusznak. A Szent Mátyás-templomban 1668-ban Szent Erzsébet-oltár került felállításra,[18] illetve ugyancsak ebben a templomban a 17. század végén elhelyeztek egy olyan aranyozott ezüst ereklyetartót, amelyen Szent Erzsébet három másik szent (Sziléziai Szent Hedvig, Szent Ágoston és Szent Máté) mellett látható.[19]
A magyar szenthez köthető legkiemelkedőbb alkotás azonban ebből az időszakból a Keresztelő Szent János-katedrális 1680 és 1700 között épült Szent Erzsébet-kápolnája (8. kép). Akárcsak a 13. században ezúttal is egy családi kötődés miatt kapta védőszentjéül a magyar királylányt egy építmény Wrocławban. Az első wrocławi bíborost, Friedrich von Hessen-Darmstadtot ugyanis apai ágról vérségi kötelék fűzte Erzsébethez és amikor úgy döntött, hogy a wrocławi katedrálisban mauzóleumot épített magának, azt Szent Erzsébet szobrával és az ő életét ábrázoló festményekkel kívánta díszíteni, illetve szerette volna, hogy a szent ereklyéi is oda kerüljenek. A bíboros halála után nem a mauzóleumban került eltemetésre, az elkészült épületet pedig Szent Erzsébet-kápolnaként kezdték használni.[20] A Giacomo Scianzi által tervezett kápolna Szent Erzsébet-oltárán Szent Erzsébet márványból faragott szobra látható (9. kép). Az oltárt és a szobrot Lorenzo Bernini két tanítványa, Domenico Guidi és Ercole Ferrata készítette. A falakon a magyar szent életéből vett jelenetek látható, melyeket Andrzej Kowalski festett (10-11. kép).[21]
A 18. században Szent Erzsébet kultusza újabb virágkorát élte Wrocławban. Ezúttal is egy táblázatba foglalva adom közre az ebből a századból származó azon művészeti alkotásokat, melyek a magyar szentet ábrázolják és sikerült azonosítanom az elmúlt hónapok során:[22]
| A Szent Erzsébet-ábrázolást magában foglaló alkotás elnevezése | Készítésének ideje | Helye | Az alkotáson lévő Szent Erzsébet-ábrázolás rövid leírása |
| Főoltár | 1720. | Szent Dorottya-templom, a kórusház keleti oldalán |
Festett táblakép. Szent Erzsébet Sziléziai Szent Hedviggel együtt látható. |
| Szent Erzsébet-oltár | 1730. | Szent Dorottya-templom | Fából faragott szobor. Szent Erzsébet az oltár középpontjában látható. |
| Főoltár | 1730. | Szent Móric-templom, presbitérium | Festett táblakép. |
| Liborius-oltár | 1730 körül | Corpus Christi-templom | Festett táblakép. Szent Erzsébet egy nyomorékkal látható. |
| Istenes Szent János-oltár | 1734. | Irgalmas Testvérek Rendjének kolostora, első kápolnafülke a déli oldalon | Dombormű. Szent Erzsébet Sziléziai Szent Hedviggel együtt látható. |
| Magdolna-oltár | 1745. | Szent Mátyás-templom, északi keresztszárny |
Fából faragott szobor az oltár felső részén. Szent Erzsébet egy gyermekkel látható Sziléziai Szent Hedvig mellett. |
| Faszobor | 18. sz. | Szent Móric-templom, a templomhajó falfülkéjében |
Fából faragott életnagyságú szobor. Szent Erzsébet hercegnőként látható. |
1736-ban települtek meg a városban az 1626-ban alakult Szent Erzsébetről nevezett kórháznővérek vagy másnéven az Erzsébetiek (Hospitalschwestern von der hl. Elisabeth) rendjének tagjai, akik védőszentjükről elnevezett kolostort és kórházat alapítottak ott, majd a következő évtizedekben több filiájukat is létrehozták számos más városban.[23] 1793-tól Wrocławban tulajdonukban állt a ferencesek által 1679-ben létesített, ma Szent Antal néven működő templom és a hozzá tartozó kolostor is (12. kép).[24] Az Erzsébetiek kórháza a következő évtizedekben jelentősen kibővült, de mivel az épület a 19. század végére elavulttá vált, ezért Robert Herzog wrocławi herceg-püspök új kórházat építtetett számukra 1891 és 1895 között a mai Grabiszyńska utcán (13. kép).[25]
Ennek a kórháznak az északi szárnyában épült fel Wrocław második Szent Erzsébet-temploma 1893 és 1896 között (14-15. kép).[26] A templomban számos Szent Erzsébet ábrázolás található. Az oltár mögötti festett üvegablakon Szent Erzsébet Sziléziai Szent Hedviggel és a magyar, illetve a lengyel címerrel együtt látható (16. kép). A templom főbejáratánál a magyar szentet ábrázoló szoborra (17. kép), az északkelti falon freskóra (18. kép), a kórház felé nyíló ajtó timpanonján pedig domborműre bukkanhatnak az oda betérők (19. kép). Az épület a második világháborúban megrongálódott, de helyreállították. Az 1980-as években a wrocławi Szolidaritás több tagja is a templomban bujkált a kommunista hatóságok elől.[27]
1892-ben a Mária Magdolna-templom Roth-kápolnáját Szent Erzsébet-kápolnává nevezték át és benne egy neogótikus Szent Erzsébet-oltár került felállításra, melyen a szent apácafátyollal a fején és virágokkal a kezében látható (20. kép).[28] A 19. század végén – 20. század elején a Grabiszyńska utca egyik házában Szent Erzsébetet ábrázoló mozaik készült, melyet 1945 után az Erzsébetiek gondozó központjába helyeztek át.[29]
Ma Wrocławban két templom, két kápolna, egy kórház, egy kolostor és egy utca őrzi Árpád-házi Szent Erzsébet nevét, valamint a templomokban és a wrocławi Nemzeti Múzeumban számos, az elmúlt századok viharait túlélő alkotáson a szent orcája köszön vissza. Láthatjuk tehát, hogy a hitéletben és a kultúrában is fennmaradt és él tovább a városban a 13. század első feléig visszavezethető kultusz, mely a lengyel-magyar, sőt, Wrocław történelmére tekintettel a magyar-lengyel-német-cseh kulturális kapcsolatok múltjának és jelenének egy igen érdekes momentuma.
Írta: Újhelyi János Ábel
A borítókép a szerző saját munkája.
-----------------------------------------------------------
Képmelléklet
(a képek a szerző saját fényképei)
1. kép
2. kép
3. kép
4. kép
5. kép
6. kép
7. kép
8. kép
9. kép
10. kép
11. kép
12. kép
13. kép
14. kép
15. kép
16. kép
17. kép
18. kép
19. kép
20. kép
-----------------------------------------------------------
1 III. Henrik és Ulászló hercegek édesanyjukkal, Annával és testvéreikkel, II. Boleszlávval és Konráddal megalapították az Erzsébet Kórházat Breslauban, és megerősítették annak jogait és birtokait. Breslau, 1253. február 26. https://www.dokumentyslaska.pl/sub%2003/061.html (letöltés ideje: 2023. 11. 24.) Az alapítólevél szövege egy 1254. március 31-én kelt pápai bullában maradt fenn. IV. Ince pápa az alapító okirat beillesztésével megerősíti a breslaui Erzsébet Kórház alapítását. Laterán, 1254. 03. 31. https://www.dokumentyslaska.pl/sub%2003/1254%2003%2031%20lateran%20a%20sub.html (letöltés ideje: 2023. 11. 24.)
2 Uo.
3 ANTKOWIAK, Zygmunt: Kościoły Wrocławia. Muzeum Archidiecezjalne we Wrocławiu, 1991. 68-70.; GOŁASZEWSKI, Jan – GÓRSKI, Adam: Życie, śmierć i zbawienie Inskrypcje kościoła św. Elżbiety we Wrocławiu w świetle rękopisu z 1649 roku. Wrocław, 2016. 37-38. o.; OSZCZANOWSKI, Piotr – BRONZ, Władysław: Bazylika św. Elżbiety. Wrocław, 2003. 3-4.
4 ANTKOWIAK 1991, 68-70.; BURGERMEISTER, Ludwig – GRUNDMANN, Günther: Die Kunstdenkmäler der Stadt Breslau. Breslau, 1933. 73.
5 BURGERMEISTER – GRUNDMANN 1933, 73-74.
6 DAVIES, Norman – MOORHOUSE, Roger: Mikrokosmos. Portret miasta środkowoeuropejskiego: Vratislavia – Breslau – Wrocław. Kraków, 2002. 95., 103.; GOŁASZEWSKI – GÓRSKI 2016, 36. o.; GYULAI Éva: Andechs–Szilézia–Thüringia–Szepesség. Árpád-házi/Thüringiai Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig ábrázolása az arnótfalvi Szűz Mária-oltáron (1490 körül). In: Debreceni Szemle, 2008/2. 232-235. A Sziléziai Piast-dinasztia genealógiájára, különös tekintettel Szilézia Szent Hedvig leszármazottjaira lásd még: JASIŃSKI, Kazimierz: Rodowód Piastów śląskich. Kraków, 2007.
7 GOŁASZEWSKI – GÓRSKI 2016, 36. o.
8 EYSYMONT, Rafał: Średniowieczny szpital pw. św. Macieja we Wrocławiu. In: Quart 2008/4. 8.; WIES, Ernest: Árpádházi Szent Erzsébet. A lázadó szentség. Kairosz Kiadó. 137-140.
9 BURGERMEISTER – GRUNDMANN 1933, 74.; ANTKOWIAK 1991, 70.
10 ŚWIECHOWSKI, Zygmunt (szerk.): Wrocław. Jego dzieje i kultura. Warszawa, 1978. 74.
11 BURGERMEISTER – GRUNDMANN 1933, 74.; Antkowiak 1991, 70-71.
12 HARASIMOWICZ, Jan: Atlas architektury Wrocławia. Wrocław, 1997. 29. o.
13 BURGERMEISTER – GRUNDMANN 1933, 74. 139.
14 OSZCZANOWSKI – BRONZ 2003, 45-56. o.
15 EYSYMONT 2008, 4-26.
16 A táblázat összeállításhoz a templomok és múzeumok bejárása során gyűjtött információk mellett a következő szakirodalmat használtam: BRONIEWSKI, Tadeusz – ZLAT, Mieczysław (szerk.): Sztuka Wrocławia. 1967. 198.; BURGERMEISTER – GRUNDMANN 1933, 33., 100., 102., 104., 106., 132-133., 135., 247.; GOŁAJ, Iwona – WOJTURSKI, Grzegorz: Muzeum Narodowe we Wrocławiu. Muzeum Narodowe we Wrocławiu, Wrocław, 2006. 23., 40-41.; GULDAN-KLAMECKA, Bożena – ZIOMECKA, Anna: Sztuka na Śląsku XII-XVI w. Katalog zbiorów. Muzeum Narodowe we Wrocławiu, Wrocław, 2003. 130-132., 281-299., 304-308., 398-400.; LUTSCH, Hans: Die Kunstdenkmäler der Stadt Breslau. Breslau, 1886. 243.
17 LUTSCH 1886, 115-116.
18 BURGERMEISTER, Ludwig – GRUNDMANN, Günther: Die Kunstdenkmäler der Stadt Breslau. Breslau, 1934. 46.
19 BURGERMEISTER – GRUNDMANN 1934, 69.
20 KOVÁCS István – MITROVITS Miklós: Magyar emlékek Lengyelországban. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017. 156-157.
21 BUKOWSKI, Marcin: Katedra Wrocławska Architektura. Wrocław – Warszawa – Kraków, 1962. 90-96.
22 A táblázat összeállításhoz a templomok és múzeumok bejárása során gyűjtött információk mellett a következő szakirodalmat használtam: Burgermeister – Grundmann 1934, 46., 100., 118-119., 141., 149.
23 POKORNY Emánuel: A Szent Erzsébet-szerzet. Tekintettel budapesti kolostorára, templomára és női kórházára. Budapest, 1935. 12, 15-17. o.
24 HARASIMOWICZ 1997, 50.
25 WÓJTOWICZ, Małgorzata: Dwa szpitale wrocławskich elżbietanek – tradycja i nowoczesność. In: ŻERELIK, Rościsław – MALINIAK, Jarosław (szerk.): Dzieje Parafii Świętej Elżbiety przy ul. Grabiszyńskiej we Wrocławiu. Wrocław, 2008. 147-163.
26 BURGERMEISTER – GRUNDMANN 1934, 203.; ANTKOWIAK 1991, 197-200. Lásd még bővebben: ŻERELIK, Rościsław – MALINIAK, Jarosław (szerk.): Dzieje Parafii Świętej Elżbiety przy ul. Grabiszyńskiej we Wrocławiu. Wrocław, 2008.
27 Parafia Rzym.-Kat. pw. Świętej Elżbiety. http://elzbieta.org/?page_id=324 (letöltés ideje: 2023. 11. 29.)
28 Wrocław – kościół św. Marii Magdaleny. https://naszlaku.com/wroclaw-kosciol-sw-marii-magdaleny/ (letöltés ideje: 2023. 11. 29.)
29 Szesztay Ádám egykori wrocławi magyar alkonzul közlése nyomán.