Kiemelt kép: Varga Béla – Szőllősi Ferenc kettős portrédomborműve Balatonbogláron. Forrás: kozterkep.hu
Az utolsó elnök – Varga Béla életrajzi dokumentumfilmje
Koltay Anna új filmje Varga Béla (1903-1995) katolikus pap életútját mutatja be, aki a II. világháború utáni koalíciós időszak nemzetgyűlésének utolsó elnöke volt. Életének kilenc évtizede alatt átélte az üldözöttek megmentésének érzését, továbbá az üldöztetést is. Az utolsó elnök című dokumentumfilm nagy hangsúlyt fektet az atya lengyel menekültek megsegítésében folytatott áldozatos munkájára, a nemzetgyűlés elnökeként és a Kisgazdapártban betöltött tisztségére, az amerikai emigrációs évekre, valamint a Magyarországra való hazatérés éveire. A film a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával készült.
A film előzetese ide kattintva tekinthető meg>>
A bemutatón való részvételhez regisztráció szükséges, mely az azutolsoelnok@gmail.com email címen lehetséges.
Varga Béla vallásos földműves családból származott, a győri Bencés Gimnáziumban érettségizett, Veszprémben teológusi diplomát szerzett, majd kinevezték Balatonboglár plébánosává. A dokumentumfilmben a szakértőkkel, egyházi és közéleti személyiségekkel készített interjúk és értékes archív felvételek gazdag gyűjteménye mellett, színészek által játszott, játékfilmes rövid jelenetek illusztrálják Varga Béla életének fontos momentumait, ezzel is közelebb hozva a nézőkhöz a páratlan életutat. A vásznon - többek között -, megelevenedik Varga Béla atya legelső miséje az ország első modern építésű templomában, Gaál Gaszton földesúrral való találkozása, aki felfedezte benne szónoki képességeit, és aki arra inspirálta, hogy 1937-ben belépjen a Kisgazdapártba.
Széles körben ismert, hogy a világháború alatt nagy szerepe volt a lengyel és francia menekültek, valamint a zsidó üldözöttek életének megmentésében. Lengyelország kétoldalról való lerohanása Varga Béla életének legnagyobb feladatát hozta el. Amíg a megszállt Lengyelországban nem folyhatott oktatás, addig az atyának köszönhetően Magyarországon anyanyelvükön tanulhattak a lengyel gyerekek. Az egykori, Balatonbogláron tanuló lengyel diákok, az ún. „boglárcsikok” számára egyedülálló volt, hogy létezik egy hely Európában, ahol a menekültek szervezett és kiemelkedően jó körülmények között élhettek, némileg ezzel is enyhítve a háború szörnyű terheit. A filmben azt a hollywoodi filmvászonra kívánkozó történetet is megidézzük, amikor Varga Béla atya a lengyel földalatti ellenállást segítve, Tadeusz Celt konspirációs futárt a saját testvérének, a szintén katolikus pap Varga Andornak kiadva juttatta ki az országból Svájcba, egy rendkívül veszélyes vonatút során.
A világháborút követően sokakkal egyetemben ő maga is meggyőződéssel hitte, hogy tevékenyen részt vállalhat az új világ megszervezésében. A Kisgazdapárt fővárosi szervezetének elnökeként Nagy Ferenc és Kovács Béla köreihez tartozott. 1946. február 7-én lett az Országgyűlés elnöke, ám a következő évben emigrálnia kellett, hiszen a kommunista hatalomátvétel után börtön, de elképzelhetően akár halálbüntetés is várt volna rá. Az Egyesült Államokban telepedett le, ahol fontos szerepet vállalt a magyar emigráció megszervezésében, a tragikus magyarországi politikai helyzet széles körben történő nemzetközi megismertetésében. Az Amerikában töltött négy évtizede alatt járta a világot, képviselte a magyar nemzetet, államelnökökkel, miniszterekkel és egyházi főméltóságokkal találkozott.
A ’80-as évek végére egy új világ szele érte el Európát. Magyarországon is meglazult a szocialista berendezkedés, a magyar állam szakított az egypártrendszerrel, békés úton demokratikus állammá alakult, és újra kikiáltották a köztársaságot. Varga Béla volt az újkori magyar történelem egyetlen, magas állami méltóságot betöltő politikusa, aki az emigrációból hazatérhetett a szabad Magyarországra, amelyet 43, emigrációba kényszerült év után különös kegyelemként élt meg. 1991-ben a parlament alakuló ülésén személyét nagy tisztelettel fogadták, beszéde mindmáig emlékezetes politikai kordokumentum.
A története inspirálhat minket ma is, emberségre, az önös érdekek háttérbe helyezésére, az individuumot a középpontba helyező gondolkodás helyett a közösségi értékek felé fordulásra. Varga Béla atya igazi hídember volt: híd a különböző gondolkodású emberek között a jó ügy érdekében és a haza szolgálatában.
Szekeres Imre köszönti 1994-ben Varga Béla katolikus papot, az 1946-os Nemzetgyűlés egykori elnökét és az 1990-es Országgyűlés képviselőjét. Varga Béla 1947-ben külföldre menekült a kommunista üldöztetés elől, és csak rendszerváltáskor térhetett haza. (fotó: MTI/Kovács Attila)
A film a Nemzeti Filmintézet és a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával valósult meg. Az alkotók nagy segítségére volt a Parlamentben megalakuló Varga Béla Emlékbizottság és mindazok, akik Varga Béla életútját kutatják (néhány olyan személyiség is közöttünk van még, akik személyesen is ismerték filmünk főhősét).
A filmben elmondta gondolatait Kövér László Házelnök úr, valamint Udvardy György veszprémi érsek és Veres András püspök, a győri egyházmegye főpásztora. A lengyel menekültekkel kapcsolatban interjút adott mások mellett a Felczak Alapítvány elnöke, Karol Biernacki, Kapronczay Károly, Kiss Gy. Csaba, Mitrovits Miklós történészek, Konrad Sutarski költő, Krakkóban a boglárcsikok leszármazottai és Grzegorz Łubczyk egykori nagykövet. Készítettünk beszélgetést a börcsi leszármazottakkal, az amerikai emigrációs évekről Jeszenszky Géza egykori külügyminiszterrel és Kádár Lynn Katalin történésszel.
A fikciós jelenetek rendezője Mátyássy Áron, Varga Béla szerepében Jászberényi Gábor látható. A film operatőre Győri Márk, a vágó Fejér Mihály, a zeneszerző Takács Vilmos, a társproducer Szeles Gábor, a producer Környei Mihály, a gyártó a Studiolamb, a rendező Koltay Anna.
A filmnek elérhető lengyel, valamint angol feliratos változata is. A május 2-i bemutatón a lengyel feliratos változat kerül majd levetítésre az Uránia Nemzeti Filmszínház épületében.
Kapcsolat és regisztráció a bemutatóra:
azutolsoelnok@gmail.com