Hogy jött az életedbe a zene?
LMR: Édesanyám zongoratanár és neki köszönhetem azt, hogy 2 évesen kezdtem el zongorázni. Két-három évesen még persze fogalmam sem volt, hogy mivel szeretnék foglalkozni hivatásszerűen – csak később vált világossá, hogy a muzsika útja lesz az enyém. Egyszerre tanultam hegedülni és zongorázni, kilenc- vagy tízévesen döntöttem a hegedű mellett, mert a hegedű iránti érzelmeim bizonyultak erősebbnek.
Liu Miranda Rachel hegedűművész. Kép forrása: Liu Miranda Rachel
Nem csak hegedűművészként, virtuóz játékoddal tűnsz ki a korosztályod művészei közül, de egy vonósnégyes és egy kamarazenei fesztivál és akadémia életre hívása is a nevedhez fűződik. Honnan inspirálódsz a különböző tevékenységeidhez?
LMR: A tevékenységeim tökéletesen kiegészítik egymást. Bár minden nap a legfontosabb célom az, hogy hegedűművészként folyamatosan fejlődjek és bővítsem repertoáromat, több projekt fut párhuzamosan, amelyek nagyon különböznek egymástól. Úgy érzem, hogy ezek a tevékenységek sokszínűsége segít abban, hogy ne égjek ki a sok munka közepette.
Az általam alapított New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál és az azzal párhuzamosan megrendezett New Millennium Nemzetközi Akadémia 2024-ben már hatodik alkalommal kerül megrendezésre a nyár végén, és büszke vagyok arra, hogy hogyan nőtt és fejlődött az elmúlt években. Nagyon jó érzés látni, hogy évről évre egyre elismertebb nemzetközi szinten, és hogy milyen kiváló muzsikusok folyamatosan elfogadják a meghívásunkat. Szerintem minden zenésznek felelősséget kell vállalnia abban, hogy a zenét közvetítse a közösség felé, lehetővé téve, hogy minél több ember számára elérhető legyen, miközben támogatja a fiatal zenészeket és elősegíti a közönség nevelését. Nem is kívánhatnék jobb felületet, hogy ezt a küldetést teljesítsem.
Mit tervezel az ösztöndíjas időszakra?
LMR: A következő tíz hónapban Magyarországon is, és Lengyelországban is megrendezésre kerülnek majd előadások, ahol elismert magyar és lengyel zeneszerzők művei hallhatók lesznek és lengyel előadókkal is együtt játszom. Az ösztöndíjas időszak alatt arra törekszem, hogy szélesítsem zenei horizontomat, és még mélyebben elmerüljek a lengyel zene gazdag világába.
Honnan a kötődésed a lengyel kultúrához?
LMR: A kötődésem a lengyel kultúrához fiatal koromtól kezdve gyökerezik. Rendszeresen játszom lengyel zeneszerzők műveit, különösen nagyra értékelem Wieniawskit, Szymanowskit és Lutosławskit. 2016-ban, zeneakadémista koromban Győrben megnyertem a Wieniawski Országos Hegedűversenyt, és 2019-ben a krakkói Lengyel Zenei Fesztiválon léptem fel, mint az egyetlen magyar produkció. Azóta is visszatértem a fesztiválra, hogy mélyebben megismerjem a lengyel zene kincseit, például Mieczysław Karłowicz hegedűversenyét, amit a Krakkói Filharmonikus Zenekar kíséretében adhattam elő. Emellett eljátszottam Wieniawski fisz-moll hegedűversenyét a Silesian Philharmonic Symphony Orchestrával, ami a világ egyik legnagyobb kihívását jelenti hegedűsök számára.
De nemcsak szólistaként vagyok aktív a lengyel kultúrában, hanem pedagógusként és kamarazenészként is. Az általam alapított V4 Vonósnégyes lengyel, cseh és szlovák művészeket foglal magába, és hűen képviseli a V4 országok kulturális sokszínűségét. Az együttműködés során lengyel zeneszerzők műveinek előadásával, mint például Lutoslawski Vonósnégyese, hozzájárulunk a kulturális cserékhez és az európai közönség számára való bemutatáshoz. Az EUFONIE fesztiváltól a Chain Fesztiválig és a Lutosławski Egyesület rendezvényeiben, például a Rzeszówi Őszi Fesztiválon többször is bemutattuk a lengyel zeneszerzők remekműveit.
Emellett személyes kapcsolatokat is ápolunk a lengyel zenei közösséggel. Nemrégiben látogatást tettünk Rzeszówban és Dzikowiec-ben, ahol nemcsak koncerteztünk, hanem mesterkurzusokat is tartottunk a Szymanowski zeneiskolában, hogy a fiatal tehetségeknek átadhassuk tudásunkat és szenvedélyünket.
Hamarosan elvégzed a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktorandusz iskoláját. A képzés révén szeretnéd majd átadni tudásodat a következő generációk számára?
LMR: Mindig is nagy örömmel tanítottam, és számomra ugyanolyan fontos ez, mint a saját tanulásom. Az a lehetőség, hogy segíthessek másoknak felfedezni és fejleszteni a zenei tehetségüket, nagy örömmel tölt el. Amint befejezem a képzést, alig várom, hogy több időt tudjak fordítani a hobbijaimra, mint például a nyelvtanulásra, az olvasásra vagy a táncra. Azonban a tanítás mindig is fontos része marad az életemnek, és nagy izgalommal várom, hogy továbbra is inspirálhassam és segíthessem a zene iránt érdeklődőket.