Lengyelország ritmusában: cikksorozat a lengyel zenéről

Tíz részes cikksorozatban, Varsó retúr címmel mutatja be a Ritmus és hang zenei blog a lengyel nép- és világzenei palettát. A színes zenei utazás létrejöttét a WFA támogatása tette lehetővé az elmúlt másfél év során. (A cikkek az alcímekre kattintva olvashatóak.)

Lengyel Új Tradíció

A lengyel Nowa Tradycja fesztivál neve talán oximoronnak hat, de sokkal inkább egy nyitott kérdés, amely évről évre válaszokat keres, így körvonalazva egy új zenei műfajt: „új tradicionális”. A Lengyel Rádió által létrehívott fesztivál immár több mint húsz éves tapasztalattal a háta mögött, töretlenül hall(g)atja ezeket a válaszokat. Interjú Kuba Borysiakkal, a fesztivál egyik szervezőjével.

A Kárpátok világzenéje

Három népzenész és két klasszikus zenész találkozásából jött létre az a vonós kvintett, amelyet ma VOŁOSI-ként ismerünk. Történetük a Kárpátok lengyelországi részére vezet vissza, de virtuóz örömzenéjük, amely azóta bejárta a világot, a magyar közönség számára sem ismeretlen. Több alkalommal koncerteztek Budapesten, Lajkó Félixszel közös lemezük pedig felkerült a legfontosabb világzenei toplistákra. Interjú Stanisław Lasoń-nyal.

Egy Város Hangjai

Múltja miatt elsősorban iparvárosként gondolunk rá, pedig Katowice 2015-ben elnyerte az UNESCO „A Zene Kreatív Városa” címet, 2017-ben WOMEX-et rendezett és Európa-szerte híres nagyszabású fesztiváljairól. Felső-Szilézia fővárosa az elmúlt években Lengyelország egyik legnagyobb kultúrközpontjává nőtte ki magát. Interjú Martyna Markowskával, a Katowice City of Gardens Kulturális Intézet programfelelősével a Kertek Városáról.

Természetes mederben

Három nő, három eltérő karakter, három egyedi hang, amely a tökéletes harmóniát keresi. Harmóniát egymással, a természettel, az anyafölddel, harmóniát hagyományaikban, női mivoltukban és szerepeikben. Interjú Kasia Kapela, Basia Songin és Zosia Zembrzuska alkotta lengyel Sutari trióval a River Sisters nagylemez megjelenése kapcsán, de közel sem csak arról.

Párhuzamosok találkozása

Egy lengyel népzenész és három francia jazzista valami olyat hozott létre, amelyre nehéz megtalálni a megfelelő szavakat. A lengyel népzenéből táplálkozó nyers hangzású improvizatív zene először mélyre ás, majd szilárd alapokat épít, hogy aztán mindent részleteire bontson, és összerakjon újra meg újra. Kevés beszélni róla, hallgatni kell – újra meg újra: Lumpeks.

Egy mozgalom úttörői - Lengyel táncház I.

Az UNESCO által a Szellemi Világörökség részévé emelt magyar táncházmozgalom a világ sok más országában is mintául szolgál, Lengyelország sem számít kivételnek ez alól. A Ritmus és hang blog személyes tapasztalatai a lengyel folklór és értékmentés egyedi megnyilvánulásairól.

Mazóvia mezőin – Lengyel táncház II.

„Zenei és táncos szempontból Gałki és a vidék folklórja tipikus példája annak, amit a sorozat előbbi részében lengyel „síkvidéki” folklórnak neveztem. Az itteni zenekarban is mindig a hegedű a szólóhangszer, a kíséretet legegyszerűbb formában egy kis kézidob (’bębęnek’) szolgáltatja. Ezen viszonylag egyszerű játszani, így ezzel én is többször megpróbálkoztam.” – lengyel tábori élmények a Ritmus és hang blogon.

Énekmondók földjén – Lengyel táncház III.

„2008-ban a lengyel Dom Tańca (Táncház) Alapítvány egy különösen színes nyári tábort szervezett Szczebrzeszynben. Itt a lengyel folklórnak és hagyományőrzésnek teljesen új formáival találkoztam, amelynek tapasztalatai talán nekünk, magyaroknak is tanulságokkal szolgálhatnak.” – a lengyel táncház-sorozat harmadik része.

Vissza a jövőbe

A lengyel POLMUZ zenekar esete jól példázza, mi történik akkor, ha egy rég elfeledett zenei anyag értő kezekbe kerül. Néhány fonográf felvétel egy bolhapiacról, egy analóg szovjet szintetizátor, hozzáadva egy csupán látszólag hagyományos jazz trióhoz, és kész is a többgenerációs, mégis kortalan kísérleti zene. Michał Fetler-interjú.

A táncháztól a táncszínházig - Lengyel táncház IV.

„Sokan leírták már, hogy a lengyel nemzettudat és nemzeti kultúra alakulásában, fejlődésében, mennyire kiemelkedő szerepet játszott a színház, már a XVIII. századtól kezdve. A színház maga és a színművészetről való vita a szabad véleménykifejezés fontos közege és fóruma maradt az államszocializmus éveiben és napjainkban is. A legnépszerűbb színpadi rendezőkre pedig mindig jellemző volt az innováció, az új utak, szokatlan művészi megoldások keresése Lengyelországban.” A lengyel táncház-sorozat és egyben a Varsó retúr befejező része.

A Varsó retúr cikkei és az interjúk a magyar mellett angol nyelven is elérhetőek, így kiválóan alkalmas a lengyel nép- és világzene nemzetközi bemutatására. Az angol nyelvű cikksorozat ezen a linken érhető el.